Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. február 14 (64. szám) - Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
165 hitelbiztosító intézetek érzékelnek, és belekalkulálnak a hitelezési gyakorlatukba, ez Magyarország esetében gyakorlatilag az elviselhetetlen szintet érte el. Végül a Lázárféle javaslat harmadik pontjáról, amely a kátrendszer visszavágását tartalmazza. Ez, ha lehet, még súlyosabban érinti a megújulószektort, mint az előző kettő, amelynek a szándékával egyet lehet érteni, a módjával nem, hogy ilyen rövid időtávon belül rúgná föl ezt a rendszert. Egyébként ehhez azt is hadd tegyem hozzá, hogy számos megújulós projektben például takarékszövetk ezetek állnak ott hitelbiztosítóként. Tehát ők nyújtottak hitelt ezekhez a beruházásokhoz. Amennyiben a szabályozási rendszer felrúgásával ezek a beruházások megbuknak, akkor az magával rántja a magyar takarékszövetkezeti szektor egy részét is. Nem tudom, kinek érdeke ez. Azt gondolom, hogy Magyarországnak, a magyar takarékszövetkezeteknek és a Magyar Országgyűlésnek, ha kicsit is felelősen gondolkodunk, akkor nem érdeke. Idekapcsolódik, ahogy mondtam, a harmadik része ennek a módosító indítványnak. A kötel ező átvételi rendszer visszavágása, ha lehet, akkor ez a végső kegyelemdöfés lenne az egész magyar megújulószektornak. Itt 51015 éves távlatú üzleti tervek születtek, ilyen távlatú szerződések vannak egyébként érvényben, és hogyha a szabályozó, a törvény hozó olyan szabályozást hoz be, amelyik felrúgja ezeket az üzleti terveket ilyen mértékű káttámogatáscsökkentéssel, és ezeknek a beruházásoknak - szélenergiás vagy akár geotermális beruházásoknak - a megtérülési rátája nem túl magas, tehát ezek nagyon ki vannak számolva, hogy éppen csak a mostani szabályozási és támogatási szint mellett még a beruházó számára megbízhatóan megtérüljenek, ha itt ilyen mértékű változtatás következik be, akkor ezek a projektek szép sorban be fognak bukni, és Magyarország itt m arad a ligniterőműveivel, itt marad a földgázfüggőségével, itt marad egy teljesen lehetetlen és kiszolgáltatott energetikai helyzetben. Úgyhogy egészen ijesztőnek tartom, hogy nem is - elnézést hogy így mondom - egy mezei fideszes képviselő, hanem a kormán yoldal frakcióvezetője részéről egy ilyen mértékben káros és nem pillanatnyi, hanem hosszú évekre súlyos és káros kihatással bíró módosító indítvány be tud jönni. Azt remélem, hogy ezt a módosító indítványt mihamarabb el tudjuk felejteni. Ebben még nem leh etünk biztosak, a mai bizottsági üléseken egyébként még mindig nem derült ki, hogy tulajdonképpen mi a kormánypárti frakciók álláspontja ezzel a módosító indítvánnyal kapcsolatban. A fenntartható fejlődés bizottságban történetesen nem kapott többséget a ko rmányoldal részéről ez a módosító indítvány, de például a fogyasztóvédelmi vagy a gazdasági bizottságban pedig igen. Tehát továbbra is a piacok és a beruházók is a legnagyobb bizonytalanságban vannak a tekintetben, hogy mi fog történni az egész kátrendsze rrel. A 180. ajánlási szám pedig egy általam más egyebek mellett benyújtott módosító indítvány, és most a többi közül csak ezt emelném ki, erről szeretnék röviden egykét szót ejteni. A javaslat lényege, hogy az egész törvénymódosító csomagot egy 225. szám ú paragrafussal egészítené ki, amely felhívja a kormányt, hogy a megújuló alapú hőtermelés, illetve a földgázhálózatba táplálható biogáztermelés ösztönzési rendszerének kialakításához szükséges törvénymódosításokat ejtse meg 2011. szeptember 30ig. A kötel ező átvételi rendszer megteremtette a feltételét a megújuló alapú villamosenergiatermelés finanszírozási rendszerének, ugyanakkor a hőtermelés tekintetében ilyen ösztönzőrendszer nincs jelenleg a magyar energetikai rendszerben, szemben például a német pél dával, ahol létezik ilyen megújuló alapú hőtermelési támogatási rendszer. Maga a kormány által elkészített nemzeti megújuló cselekvési terv is a megújuló energiák komparatív versenyelőnyét éppen a hőtermelésben jelöli meg. Azt mondja, hogy sokkal nagyobb a rányban tudjuk a megújuló arányt a hőtermelésben növelni, mint a villamosenergiatermelésben. Ha ez így van, és fogadjuk el, hogy ez így van, akkor szükséges lenne a megújuló alapú hőtermelésnek is kialakítani egy olyan támogatási rendszerét, ami adott ese tben nemcsak beruházási jellegű támogatásokat, hanem a hőtermelésre vonatkozó kiszámítható támogatási rendszert hoz magával. Ezzel megint csak biztosíthatnánk egy kiszámítható támogatási és szabályozási környezetet a
