Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 22 (76. szám) - A Magyarország Alaptörvénye címmel törvényjavaslat, valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánya címmel törvényjavaslat együttes általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KÖVÉR LÁSZLÓ (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1534 Kedves Barátaim! Tévedésünkért vagy jóhiszeműen vállalt hazugságainkért keserves árat kellett fizetnünk: nemcsak gazdasági és szoc iális válság sújtja ma hazánkat, de működőképesnek hitt alkotmányos rendszerünk is szinte csődöt mondott. 2006ban hazugsággal, manipulációval elcsalták a választásokat, majd régi kommunista titkosszolgálati módszerekkel előidézett provokációk után rendőrt errorral próbálták megfélemlíteni az ellenzőket; embereket kínoztak, nyomorítottak meg, ítéltek el hamis tanúvallomások alapján, és mentették fel ugyanúgy a valódi bűnösöket, és mindezt a jogállam nevében. (Taps a kormánypártok, szórványos taps a Jobbik pa dsoraiban.) Szinte csődbe vitték az országot, az utolsó tégláit is ellopták vagy elzálogosították, és mindezt a demokráciára hivatkozva. Működésképtelenné tették az államot, mindezt a köztársaságot a kötőszavak gyakoriságával emlegetve. A tavaly tavaszi vá lasztások után a szakadék széléről kellett visszarántanunk az országot, majdnem összeomlott minden, majdnem odalett mindenünk, még sokáig nem leszünk túl a nehezén. És akik mindezt okozták, most kétségbe vonják azt a jogunkat, amelyet a választók ruháztak ránk annak érdekében, hogy mentsük, ami még menthető, hozzuk rendbe, ami még rendbe hozható, és próbáljuk meg velük együtt megint csak újrakezdeni? A gyermeknek kél káromkodni kedve, tisztelt barátaim. Tisztelt Képviselőtársaim! 21 esztendő telt el az első szabad választások, 23 az első ellenzéki szervezet, a Fiatal Demokraták Szövetségének megalakítása óta. A valaha fiatal demokraták gyermekei ma felnőtt választópolgárok. Több mint húsz év után akkor is számot kellene vetnünk mindazzal a tapasztalattal, am it a hátunk mögött hagyó idő felhalmozott, ha csupán a jólétbe beletunyult szerencsésebb országok unalmas élete jutott volna számunkra osztályrészül; akkor is, ha a világ mindeközben maga is nem változott volna óriásit; akkor is, ha nem olyan helyzetben le nnénk, mint amilyenben vagyunk. De miután nem húsz konszolidált év, hanem a rendszerváltoztatás húsz esztendeje után vagyunk, miután a huszonegynéhány éve számunkra mintául szolgáló nyugati világ maga is az átalakulás válságával küzd, és miután gyakorlati lag újjá kell építenünk az országot, amely történetének egyik legmélyebb és legösszetettebb válságát éli, nos, mindezek figyelembevételével, tabuk és mismásolás nélkül, de higgadtan és tárgyilagosan felül kell vizsgálnunk mindazt, amit a rendszerváltoztatá s kezdete óta hoztunk létre, vagy éppen az azt megelőző korszakból hoztunk magunkkal. Felül kell vizsgálnunk egész gazdasági rendszerünket, benne az adórendszertől a költségvetési és vagyongazdálkodáson át a munkaerőgazdálkodásig. Át kell alakítanunk az á llamigazgatást, az önkormányzataink működését és gazdálkodását, az egészségügyet, az oktatást, a nyugdíjrendszert, a szociális ellátást, a honvédelem szervezetrendszerét, a bűnüldözést és az igazságszolgáltatást, a parlament működését és az azt létrehozó v álasztási rendszert is. És ha mindez így van, márpedig ezt vitató hangokat nemigen hallani, akkor csupán éppen a mindennek keretet adó alkotmányos szabályainkhoz nem kellene, nem szabadna hozzányúlni, amint ezt viszont léptennyomon hallani? Tisztelt Képvi selőtársaim! Az első kérdés, amit meg kell válaszolnunk, tehát mindjárt az, hogy szükségünk vane új alkotmányra. Mielőtt azonban elhamarkodottan rávágnánk a választ, tegyünk fel egy még ezt is megelőző kérdést: mihez képest van rá szükség, ha van rá egyál talán, azaz jelenleg vane Magyarországnak alkotmánya? Az egyik álláspont szerint, amelynek jegyében 1989 óta éljük állami életünket, van, mégpedig a többször módosított, és a köztársaság kikiáltásával demokratikusra és jogállamira fazonírozott 1949. évi X X. törvény, amely Magyarország első írott alkotmánya. A másik álláspont szerint is van, mégpedig az úgynevezett ezeréves történeti alkotmány, amely a maga szerves fejlődésével - a hasonlóan íratlan angol alkotmány mellett - a világ jogtörténetének egyik le gkifinomultabb alkotása, amelynek jogfolytonosságát 1944től idegen megszállások előidézte totalitárius diktatúrák ugyan megszakították, de amelyhez képest az 1949. évi XX. törvény csak egy oktrojált, fiktív alkotmány, és mint ilyen, semmilyen utólagos mód osítgatással nem reparálható. Azaz a történeti alkotmány jogfolytonossága a magát ma alkotmányként megnevező jogszabály
