Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 21 (75. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
1520 Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Felszólalásom témája az 1990es marosvásárhely i magyarellenes pogrom, a tragikus fekete március, amelynek ezekben a napokban volt a 21. évfordulója. 1990 márciusában Marosvásárhely lakosságának többsége még magyar volt. A Ceauşescukorszak bukásának örvendő magyarság ezért természetesnek vette az anya nyelvi oktatás megteremtését, amiért többször is tüntetést szerveztek a városban. A Vatra Românească soviniszta román szervezet azonban ellentüntetéseket rendezett. 1990. március 15én több erdélyi városban is megzavarták az első szabad 1848as megemlékezé seket, számos szobrot megrongáltak. Az erőszakos cselekmények kezdete, ürügye egy marosvásárhelyi gyógyszertár magyar feliratának megrongálása volt 1990. március 16án. A lerészegedett, lerészegített soviniszta román csőcselék sérelmezte a kétnyelvű felira tot, először eltávolították a kiírást, majd ettől felbátorodva több magyart is megvertek. A felbátorodott randalírozó tömeg a marosvásárhelyi polgármesteri hivatal magyar feliratát is lefeszítette. A tudósítások és a szemtanúk beszámolói alapján a rendfenn tartó erők csak figyelték az eseményeket, de mivel az nem volt igazán ellenükre, eszük ágában sem volt közbeavatkozni. A barbarizmus eltűrése a születő román demokrácia főpróbája bukásának bizonyult: a hatalom szabadjára engedte a román szélsőségeseket. Ez azonban később csak az események nyitányának bizonyult. A rendezők olyan sikeresnek vélték a tudatlan tömeg leitatását és felhergelését, hogy március 19én a környékbeli falvakból, Görgény völgyéből hozták a feltüzelt és lerészegített hordákat, akik minde n útjukba kerülő magyar feliratot letéptek, majd a városba érve a Marosvásárhelyi Rádió magyar adásai ellen tüntettek. A román csőcselék ezt követően az RMDSZ székházához vonult, ahol kezdetét vette a véres események sorozata. Az épület padlására menekült 79 ember több órán keresztül halálfélelemmel küzdött, miközben a bejáratnál őrjöngő tömeg az életükre akart törni. A rendőrség és a katonaság tétlenül figyelte az eseményeket. Még egyszer megismétlem: tétlenül! Ion Judea ezredes ígéretet tett Sütő András í rónak és a többi fennrekedtnek, hogy épségben ki fogják őket juttatni az épületből. A feldühödött tömeg azonban mást akart: vért, méghozzá magyar vért! Sütő András és még pár bátor magyar elsőként merészkedett le, jussuk ismert: a hatóság asszisztálásával agybafőbe verték őket. A vatrás tüntetők kiemelt célpontja az Erdélyszerte híres író, Sütő András volt, akit majdnem halálra vertek, mialatt kijutott az őt elmenekítő autóig. Sütő András ekkor vesztette el egyik szeme világát, és egész további életére ki ható, súlyos sérüléseket szerzett. A hatóság jelen volt, mégsem cselekedett, sőt viselkedésük tovább bátorította a fékevesztett tömeget. Az anarchia március 20án érte el tetőpontját. A magyarság az etnikai terrorra békés tüntetéssel válaszolt. A Vatra Rom ânească újra akcióba lendült, a bevált recept szerint leitatott román parasztokkal támadva, ám a magyarok lezárták a városba bevezető utakat, megakadályozva a románok további utánpótlását. A két tömeg között az összecsapások folyamatosak voltak, ám a magya rság békés szándékkal ment a főtérre, így hátrányban voltak a botokkal, láncokkal, kaszával, fejszével felfegyverzett görgényi parasztokkal szemben. A két tömeg között a rendőrség csupán egy gyenge sorfalat állított fel, a hadsereg pedig csak délután avatk ozott be az eseményekbe. A főtéren kialakult állóháború akkor vett fordulatot, amikor a hidegvölgyi cigányok a magyarok oldalára álltak, majd a városba érkező székelyek tették fel az ire a pontot, amikor végleg kiszorították az őrjöngő román csőcseléket a belvárosból. Éppen 21 évvel ezelőtt, március 21én a hajnali órákban magyar nemzeti lobogónk felhúzásával és a Himnusz eléneklésével ünnepeltek a helyi magyarok. A marosvásárhelyi pogromnak öt halottja - köztük három magyar, akiknek hangozzék el itt a nev e: Csipor József, Gémes István és Kiss Zoltán - és háromszáznál is több sebesültje volt. A Ceauşescukorszak legsötétebb éveinek koncepciós pereit idéző eljárásokban csak magyarokat ítéltek el. Fő bűnbaknak Cseresznyés Pált kiáltották ki, aki tíz évet kapo tt, amelyből nemzetközi nyomásra végül csak hatot kellett letöltenie.
