Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 21 (75. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés Arnóth Sándor (Fidesz) képviselő haláláról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - LÁZÁR JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István):
1472 miközben önök valahogyan nem jártak ros szul egzisztenciálisan. (Szűcs Erika: Annyi nincs, mint Lázárnak!) Képviselőtársam! Mielőtt krokodilkönnyeket hullatna a szegényekért, az előtt tartson egy kis önvizsgálatot! Ön az elmúlt 8 évben mit tett a szegényekért? Itt ült, lakossági fórumokon próbál ta velük elhitetni, hogy milyen jó nekik, és nem tettek semmit. Az, hogy Magyarország ma ilyen szociális helyzetben van, önöknek köszönhető, az az önök tevékenységének az eredménye. (Közbeszólások az MSZP padsoraiból.) Tudom, hogy nehéz ezzel szembesülni, én is sajnálom, hogy időről időre ezt meg kell tenni, de úgy látszik, hogy önök rendkívül hamar felejtenek. A magyar választópolgárok nem. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Orszá ggyűlés! Személyes érintettség címén megadom a szót Lázár János frakcióvezető úrnak, kétperces időkeretben. Öné a szó, frakcióvezető úr. LÁZÁR JÁNOS (Fidesz) : Köszönöm szépen, elnök úr. Igen tisztelt Képviselőtársaim! Az imént több alkalommal is szóba kerü lt a nevem, ezért kértem szót. Szeretném világossá tenni, hogy a hétvégén nyilvánosságra került szövegrészlet kapcsán tegnap bocsánatot kértem mindazoktól, akit ennek a szövegrészletnek a félreértelmezhető mondatai vagy maga a szövegrészlet megbántott voln a. Ezt a bocsánatkérést itt is megteszem, a Magyar Országgyűlés házában (Dr. Józsa István: Igen kevés!) , mert azok közé tartozom a Fideszfrakció minden képviselőjével együtt, aki vállalja a szavai következményét, és vállalja szavaiért a felelősséget. (Egy hang az MSZP padsoraiból: Bocsánatot kérsz!) Valószínű, hogy nem fogalmaztam pontosan és félreérthetően fogalmaztam, még akkor is, ha ez egy 2008as beszéd volt, és nem a szegényekről szólt, hanem azokról szólt, akik a parlamentet vagy a helyhatóságokat, a helyi városházát nem eszköznek, hanem célnak tekintik. Célnak tekintik arra, hogy pénzt keressenek, és nem eszköznek tekintik arra, hogy a hazájuk ügyét előrevigyék. (Dr. Józsa István: Például te!) De ha már kíváncsiak arra, hogy mit gondolok, és hogy a szavaimnak milyen súlya van adott esetben, azt gondolom, fogadják meg azt, hogy a szavak helyett a tettek beszélnek. A tettek beszélnek, és az én tetteim, az én városom tettei, úgy gondolom, megállják a versenyt akkor, amikor azt mérjük meg, hogy kinek hog yan segített Hódmezővásárhely, vagy én a politikai elképzeléseimet mire alapítottam az elmúlt 8 vagy akár 15 esztendőben, amióta a hódmezővásárhelyi városházán dolgozom. A Jobbiknak a hátrányos helyzetűekkel kapcsolatos álláspontját azok a tettek bizonyítj ák, amelyeket a magyar cigányság fölzárkóztatásáért tesznek. (Közbeszólások a Jobbik soraiból. - Novák Előd: Struccpolitika!) Az MSZP álláspontját az érdemesek és az érdemtelenek tekintetében az az elmúlt 8 esztendő bizonyítja, amikor egy 2002ben 6 éves g yerek 8 évvel később, 14 évesen az élettől alig kap esélyt az önök politikájának gyümölcseképpen. Ez különbözteti meg az érdemest az érdemtelentől. De azt gondolom, hogy itt nem csak a Fideszről, sőt nem a Fideszről, még csak nem is a szegényekről van szó; időnként az a benyomásom, hogy velem van valamiféle speciális problémájuk néhányaknak. Szívesen állok a rendelkezésükre. Ne bújjanak a szegények mögé! Ne bújjanak a Fidesz mögé! Álljanak ki! Nem kell szöveget hamisítani! Állok a rendelkezésükre, és állok minden vita elé nyíltan, nyilvánosan, mindenki előtt. Köszönöm szépen. (Nagy taps a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólások az MSZP soraiból: Mondjál le! Szégyelld magad!) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, frakcióvezető úr.
