Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 21 (75. szám) - Az ülés megnyitása - Megemlékezés Arnóth Sándor (Fidesz) képviselő haláláról - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István):
1469 kényszer, amikor a megszálló szovjet csapatok a saját diktatórikus berendezkedésüket kényszer formájában akarták az országra ráerőltetni. Ami értelmes kérdés, az a szükségesség kérdése. Szükség vane új alkotmányra? Erről azt kell mondjuk, hogy a magyar politika kevés konszenzusos kérdéseinek egyike lehetne az új alkotmány szükségessége, hiszen 1990 óta valamennyi kormány és valamennyi miniszterelnök célként tűzte k i egy új alaptörvény elfogadását. 1990ben hatpárti konszenzus volt a szükségességről, ’94 és ’98 között, a kétharmados szocialistaszabad demokrata többség időszakában két és fél éves alkotmányozási folyamat volt, és még egy koncepciót is sikerült elfogad ni. 1998 és 2002 között hosszú ideig élt a remény, hogy 2000. évi I. törvénycikként új alkotmányt tud új preambulummal és kisebb módosításokkal az Országgyűlés elfogadni. 2002ben, amikor a szocialisták újból hatalomra kerültek, akkor a Medgyessykormány p rogramjában is szerepelt célként egy új alkotmány elfogadása. Valamennyi kormány és valamennyi miniszterelnök ezt tűzte ki célként, még Gyurcsány Ferenc is egy testületet hozott létre az új alkotmány elfogadására. Úgy gondoljuk, hogy szükséges az új alaptö rvény elfogadása azért is, mert a jelenlegi alaptörvényből hiányzik a világos értékmegjelölés. A rendszerváltozáskor ideiglenesnek gondolt módosítások is azt a parancsot adják nekünk, hogy fogadjunk el új alkotmányt, a jelenlegi alkotmányból következő para ncs tehát az új alaptörvény elfogadása. Nincsenek világos értékek, nem tudjuk meg a magyar alaptörvényből, hogy egy nemzet mit gondol a saját múltjáról, jelenéről, milyen jövőbeni célkitűzései vannak. Úgy gondoljuk, hogy hiányoznak a közpénzügyi szabályok is az alkotmányból, és ezzel kapcsolatosan főleg a szocialistáktól legalább annyi önkritikát várunk, hogy ha nem is támogatják hangosan és üdvrivalgással ezt a törekvést, legalább ne kritizálják. Az ő tevékenységük tette leginkább indokolttá, hogy alkotmán yos szinten is korlátokat állítsunk az eladósodásnak. Úgy gondoljuk, hogy világos, hogy a jelenlegi kormány jogi felhatalmazása megvan. Az alkotmányozás eljárási szabályai 1998. június 18a, az akkori Országgyűlés alakuló ülése óta változatlanok; 13 éve vá ltozatlanok, döntően az MSZP és az SZDSZ által megalkotott szabályok szerint fogunk alkotmányozni. Úgy gondoljuk, hogy a politikai felhatalmazás kérdése is egyértelmű, hiszen a választásokon a FideszKDNP kétharmados felhatalmazást kapott, és ezt megelőzőe n a választási kampányban a két párt miniszterelnökjelöltje többször egyértelművé tette, hogy új alkotmány kell, mely tartalmazza a magyarságot, a nemzetet összekötő kitételeket. Úgy gondoljuk, hogy az ellenzéki pártokat természetesen mi sem tudjuk kénysz errel arra kényszeríteni, hogy részt vegyenek ebben a vitában. Ugyanakkor mélyen antidemokratikus és szélsőséges az a magatartás, amely egy demokratikus vitában való részvételt azért tesz lehetetlenné, mert előre nem kap garanciát arra, hogy a saját szabál yait a parlamenti többség el fogja fogadni. Úgy gondoljuk, hogy ez a hozzáállás elfogadhatatlan, és nem lehet a magyar parlamentarizmust és a ’89ben megteremtett demokráciát és jogállamot úgy védeni, hogy valaki a magatartásával folyamatosan a parlamentar izmust rombolja. Úgy gondoljuk, hogy az a tíz hónapos folyamat, amely lassan a végéhez közeledik, szintén elegendő egy alkotmány megalkotására. Azoknak, akik a ’89ben elfogadott módosításokkal máig működő alkotmányt védik, csak azt tudjuk jelezni, hogy ak kor három nyári hónap állt rendelkezésre az új alaptörvény elfogadására. Ezért most is tíz hónap alatt egy demokratikus eljárásban ennek a többségnek megvan a politikai és a jogi felhatalmazása az új alkotmány elfogadására. Köszönöm a képviselőtársaim figy elmét, és a baloldali ellenzék pártjai pedig ne haragudjanak, hogy öt perc erejéig az alkotmányozás ügyével az Országházban terheltem őket. Köszönöm. (Derültség a Fidesz soraiból. - Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képvisel ő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kérdezem, a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Nem. (Közbeszólások az MSZP soraiból: Miért nem?)
