Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 16 (74. szám) - A nemzeti közszolgálati egyetem létesítéséről szóló törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokról történő szavazás - Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik):
1452 önállóan pályázhassanak. Most korlátot állítanak föl, az egybeszámítási szabályokkal egyszerűen semmissé teszik ezt a szabályt. Mondhatom a következőt: amikor az ajánlatkérő az összegzést módosítja vagy hiánypótlást ké rhet be, újabb visszaélési lehetőség. De megyek még egészen messzire, amikor a közbeszerzési ajánlatot kérő a Közbeszerzési Döntőbizottsággal kell hogy közölje azt az értéket, amit még befogad. Gondolják végig, itt pont az a lényeg, hogy a lehető legolcsób ban szerezzen be valaki, azért ír ki közbeszerzési pályázatot, nem pedig azért, hogy ír egy összeghatárt, és ettől kezdve elég nehéz lesz megmagyarázni, hogy mi miért történik. A végére hagytam azt a pontot, amit alapvetőnek érzek, államtitkár úr. Tisztele ttel javaslom, hogy ha megnézi a 230. §t, még a szerkesztés is nagyon érdekes, mert az indoklás után van eldugva, hogy az egységes javaslat 230. §a változik. Tisztelettel javasolnám, hogy tessék már lapozni egyet! A 127. § tartalmát változtatják meg ezen a címen. Ha ezt megszavazzuk, vagy önök, a többség megszavazzák, az azt jelenti, hogy a 127. §, amely a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvényről szól, az most kiesik a rendszerből, és helyette hatályba léptető rendelkezések kerülnek be a rendszerb e. (19.30) De most tessék végiggondolni, amikor azt mondtam, hogy jogkövető magatartás (Zaj, moraj.) , én ebben a törvényjavaslatban tizenkét darab hatálybalépési időpontig jutottam el. Tessék végiggondolni, hogy ki lesz az, aki ezt követni tudja, hogy mi a z, ami hatályban van, és mi az, ami majd csak 2016. július 1jén lép hatályba! Szeretnék hivatkozni arra, szintén itt a Házban hangzott el, és a jegyzőkönyvből megnézhetik, én magam is támogattam azt, hogy minél előbb legyen új közbeszerzési törvény. Az, h ogy ebben a módosító csomagban az szerepel, hogy 2016os hatálybalépések vannak, azt jelenti, hogy önöknek ez szándékában sincs. Önök folyamatosan átverik a választókat, átverik a magyar embereket, átverik a magyar vállalkozásokat, akik tényleg várhatnak a rra, hogy legyen egy egységesebb, könnyebben kezelhető közbeszerzési törvény. Ehelyett itt olyan rendszert építenek föl, ami még az eddigit is sokkal katyvaszabbá teszi. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszö nöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Balczó Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik) : Elnök úr, köszönöm a szót. Csak arra a jogi, de komoly tartalmi következményre szeretné m fölhívni az önök figyelmét, hogy önök most lemondanak egy fontos törvényhozói jogról, hogy ne az általános kategóriát használjam, hanem konkrétumot: lemondanak arról, hogy a magyar villamosenergiahálózat egészét, beleértve a villamosrendszerirányítót, a hálózatot, a transzformátorrendszert, az egészet, ha privatizálni akarják, akkor ettől kezdve ezt egy kormányrendelet fogja megtenni. Tudniillik 2010 februárjában egy olyan törvényt fogadott el a parlament igen nagy többséggel, négy képviselő kivételével , amelyik az európai uniós, itt is idézett normáknak megfelelően elvetette a felkínált lehetőségek közül a teljes tulajdonosi szétválasztást. A teljes tulajdonosi szétválasztás annyit jelent, hogy a Magyar Villamos Művek mint 100 százalékos állami tulajdon ú cégtől, részvénytársaságtól leválasztjuk tulajdonosi rendszerében teljes egészében az előbb említett villamos távvezetékhálózatot, a rendszerirányítót, és ezzel megnyitjuk az utat adott esetben a privatizáció előtt. Éppen ilyen ok miatt az EUs jogból, a lehetőségekből a törvénybe egyet ültetett át az akkori törvény. Most önök nagyon furcsa módon nem választanak a lehetőségek közül, hanem fölsorolják a törvényben, hogy mi az, ami EUkonform, ami lehetséges, és a törvény nem dönt, hanem utal rá, hogy majd kormányrendelet fog minderről dönteni. Tehát világosan kell látniuk, hogy önök most egy kormányrendeletre bízzák ennek a nemzeti vagyonnak adott esetben a privatizációját, szembemenve
