Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 16 (74. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat zárószavazása - A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - RIZ LEVENTE (Fidesz), a napirendi pont előadója:
1423 Most megadom a szót Riz Levente képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának, 10 perces időkeretben. Parancsoljon, képviselő úr! RIZ LEVENTE (Fidesz), a napirendi pont előadója : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bedőlt lakáshitelesek helyzete ma Magyarországnak az egyik legsúlyosabb gazdasági, szociális és társadalmi problémája; 10 5 ezer magyar család van bajban, az ő érdekükben született ez az előterjesztés. Én magam is mint egy városrész polgármestere, Budapest XVII. kerület, Rákosmente polgármestere gyakran és az utóbbi időben szinte nap mint nap találkozom olyan családokkal, ame lyek tagjai bizony rémülten kérdezik, hogy mi lesz április 15e után. Az ő érdekükben is született ez az előterjesztés. Azt gondolom, talán az egyik legsúlyosabb szocialista örökséggel állunk szemben, vagy mondhatnám, antiszocialista örökséggel. Mielőtt ma gáról az előterjesztésről beszélnék, azért két szót mindenképpen érdemes arra is vesztegetni, hogy ki a felelős, hogy miért alakult ki ez a helyzet. Azt gondolom, hogy 1998 és 2002 között működött egy nagyon megfelelő, forintalapú otthonteremtési támogatás , amelyet a 2002 után hivatalba lépő szocialista kormány szétvert. A Medgyessykormány szűkítette a hitelplafont, megemelte a kamatokat, gyakorlatilag úgy megdrágította a forinthitelt, hogy az szép lassan el is halt. Helyette kiszolgáltatta a magyar család okat, a fiatal, pályakezdő házaspárokat a nemzetközi pénzpiac szeszélyeinek; nem maradt más számukra, mint a devizahitel, amely akkor a legelérhetőbb és legkedvezőbb hitel volt. Viszont nem hívta fel arra a figyelmet, hogy milyen kockázatokkal jár ennek ig énybevétele. A felelősség kapcsán azt gondolom, fontos kitérni arra is, hogy a bankszektor sem érinthetetlen ebben a kérdésben. A bankok ugyanis nem kellő körültekintéssel hiteleztek, sokszor nem teljesen tisztességes eszközökkel reklámozták a hiteleket, a tájékoztatásuk nem volt teljes körű, nem volt teljesen tényszerű, sőt sokszor egy átlagember számára még érthetetlen is. Ennek is köszönhető, hogy 2002höz képest, amikor még csak 20 milliárd forint volt a devizahitelállomány Magyarországon, ez 2010re 2 800 milliárd forintra, több mint a százszorosára nőtt. Ennek a helyzetnek a megoldása érdekében az előző kormány lényegében nem tett semmit. Az új kormány, hivatalba lépése után, először is eltörölte a devizahitelezést, meghosszabbí totta a moratóriumot, és létrehozott egy olyan törvénycsomagot, amely a lakáshiteleseket védte. Ennek a folyamatnak a része ez a javaslat is, amely azt a moratóriumot, ami most április 15én lejár, meg kívánja hosszabbítani annak érdekében, hogy senki ne k erülhessen utcára április 15e után, aki nem tudja fizetni lakáshitelének törlesztőrészleteit. A képviselői javaslatunk lényege, hogy mindazok, akik természetes személyek, akik nem költözhetnek más lakásba, azok részesüljenek ennek a moratóriumnak az áldás aiban. Természetesen nem vonatkozik azokra, akik rendbírsággal sújtottak, nem vonatkozik azokra, akik önkényes lakásfoglalók, vagy valamilyen, hitellel kapcsolatos bűncselekményt követtek el. Viszont újításként vonatkozik például azokra, akik szabad felhas ználású hiteleket vettek föl, és lakáscélra fordították. Lényeges kérdés, hogy meddig tart a moratórium. Azt mindenképpen kijelenthetjük, hogy addig tart, amíg ezt a helyzetet egy jogszabály, egy felelős intézkedés végérvényesen meg nem oldja. Ez az intézk edés nem lehet az, hogy a kormány egyoldalúan vállalja a költségeket, hogy kifizeti teljes egészében a bankokat, és ők egyetlenegy forint kockázatvállalás nélkül kimenekülhetnek ebből a helyzetből. (17.30) Ez semmiképp sem tarható, és ez nem megoldás. A ba nkoknak is részt kell vállalni a közös teherviselésben, az ő felelősségük is, hogy ez a helyzet létrejött. És természetesen a devizahiteleseknek is ki kell fizetni az adósságukat, de meg vagyok róla győződve, hogy a hitelesek nagy többsége ki kívánja fizet ni az adósságát, csak korrekt és teljesíthető feltételek mellett. Ez az, amire ez a törvényjavaslat most lehetőséget ad, illetve kifejti és kijelenti egyértelműen, hogy amíg a
