Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 16 (74. szám) - Kovács Tibor (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “Hova vezet a gyógyszerkassza megcsapolása?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOVÁCS TIBOR (MSZP):
1407 multinacionális társaságokra kivetett extraadók eredménye az volt, hogy az élelmiszerárak, az üzemanyagárak ma már a csi llagos egekig emelkedtek, tehát ezek rögtön a fogyasztóknál jelennek meg. (Révész Máriusz: Az egész világon!) Tisztelt Államtitkár Úr! Milyen intézkedéseket kívánnak tenni annak érdekében, hogy a 100 milliárdos forráskivonás ne a betegeket érintse? Köszönö m szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Válaszadásra megadom a szót Szócska Miklós államtitkár úrnak. DR. SZÓCSKA MIKLÓS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ti sztelt Képviselő Urak! Maradjunk annál, hogy szivárognak a hírek. Én a magam részéről tisztában vagyok mindenféle strukturális beavatkozás kockázatával, ugyanakkor azt is látom, hogy a tavalyi év folyamán 360 milliárd forint volt a társadalombiztosítási gy ógyszertámogatás mértéke, az ehhez kapcsolódó lakossági gyógyszerterhek 120 milliárdot tettek ki, és az előzővel közel azonos összeget fordított a lakosság vény nélküli gyógyszerek kiváltására, tehát azért ezekből az adatokból láthatjuk, hogy ennek milyen nagyságrendje van. Feltételezem, hogy ön is tisztában van azzal, hogy ilyen nagy rendszernél a hatékonysági kérdések előtérbe kerülnek, úgyhogy a magam részéről azon dolgozom, hogy a strukturális átalakítás során esetlegesen felszabaduló források az egészs égügyi rendszer hatékonyabb működését szolgálják; ez az én munkahipotézisem. Semmilyen konkrét javaslatról én önnek a munkának ebben a fázisában beszámolni nem tudok. Mi úgy látjuk, hogy az igazi kihívások a meglévő források hatékony felhasználása, a kíván t egészségnyereség elérése, az egészpolitikai célok megvalósítása, és úgy látom, hogy több helyen be kell avatkozni ebbe a támogatási rendszerbe. Kiemelném a legfőbb problémákat: az állami biztosítói szerep nem érvényesül kellő mértékben; a forrásallokáció nem hatékony; nincsenek a betegek, orvosok, gyógyszerészek részére ösztönző elemek a rendszerben; a magyar lakosság egészségtudatossága vagy gyógyszerfelhasználáshoz kapcsolódó tudatossága mindenképpen befolyásolandó; és amíg az egyik oldalon túlfogyasztá s, pazarló felhasználás van, addig a betegek egy része a költségek miatt nem váltja ki a gyógyszereit. Például onkológiában is látható az, hogy bizonyos szövettani csoportoknak megfelelő gyógyszert nem azok a szövettani csoportok kapnak meg, tehát beavatko zást igényel a jelenlegi helyzet (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , és ötvözni szükséges a társadalmi, egészségpolitikai és nemzetgazdasági szempontokat ezen belül. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Viszontválaszra megadom a szót a képviselő úrnak. KOVÁCS TIBOR (MSZP) : Köszönöm szépen, elnök úr. Meglepő dolgokat mondott, tisztelt államtitkár úr. Ezek szerint a Széll Kálmánterv, amelyben megfogalmazódtak ezek az intézkedések többek köz ött, minden alapot nélkülözne? Tehát semmiféle háttérszámítás nem alapozza meg ezt a tervet, hiszen ön nem tudott semmiféle konkrétumról beszámolni. Nagy rendszerről beszélt az államtitkár úr, ez a nagy rendszer az elmúlt években viszonylagos egyensúlyban volt, egyensúlyban működött. A betegek terhei eddig is rendkívül magasak voltak; az előző kormányzat megpróbálta oly módon szabályozni ezt a területet, hogy legkevésbé emelkedjenek a betegek terhei. Ön is említette azt, hogy bizony a betegek már most is ot t tartanak, hogy a felírt recepteknek csak a legszükségesebbikét váltja ki, mert többre egyszerűen nem futja. Tehát ennek a nagy rendszernek az átalakításával ki kell állni, tisztelt államtitkár úr, nemcsak a parlament elé, hanem a szakmai szervezetek elé is, velük megbeszélve, egyeztetve, megkonzultálva, és remélem, hogy egy ilyen törvényt majd nem éjjel fél kettőkor kezd el tárgyalni a parlament, mint ahogy a legutóbbi törvény esetében is előfordult. (Közbeszólás az MSZP soraiból: Fél háromkor!)
