Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 8 (73. szám) - „A magyar népességfogyás megállításának sürgető szükségessége” címmel politikai vita - ELNÖK (Jakab István): - SNEIDER TAMÁS (Jobbik):
1294 A másik pedig egy nagyon rövid gondolat. Ha nagyon rövid és brutális módon tudunk törvényeket hozni az elmúlt időben, fontoljuk meg mindazokat a törvényeket, amelyek védik azt az édesanyát, aki vissza akar térni a munkahelyéhe z - erőszakosan és erőteljesen védik őket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak, köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban. - Révész Máriusz tapsol.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Sneider Tamás képviselő úr , a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr. SNEIDER TAMÁS (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Rövid beszédem elején, úgy érzem, érdemes egy percben sommásan felidézni a Kárpátmedence történetidemográfiai folyamatát, és ezzel ös szefüggésben egyszerű történelmi tanúságot tenni. A magyar állam területén, a Kárpátmedencében honfoglalásunktól kezdve a XVII. század végéig többségi nemzetként élt a magyarság. Voltak időszakok, amikor csak 5560 százalékos aránnyal, és volt olyan idősz ak, mint például a XV. század végén, amikor 80 százalékos arányt ért el a nemzetünk. Népesedési folyamatunkat a török korszak háborúi, a 15 éves háború, a Rákócziszabadságharc és a pestisjárványok törték gyakorlatilag ketté. Az elnéptelenedett országban e zt követően elindult a XVIII. századi betelepítésnek köszönhetően a magyarság csökkenése - legalábbis arányos csökkenése , és bizony mindössze 3540 százalékát tette ki a magyarság a XVIII. század végi Kárpátmedencének. A Trianon előtti évekre a különböz ő demográfiai hatásoknak köszönhetően - mint például a jobb népességeltartó mezőgazdasági területek központi elhelyezkedése és ennek a területnek elsősorban a magyarság általi belakása, illetve a hazánkból elinduló nagyarányú kivándorlás, amely sokkal jobb an érintette a szegényebb, gyengébb eltartó képességű, gazdaságilag fejletlenebb peremvidékeket, hegyvidékeket, ahol nagyobbrészt a különböző nemzetiségek laktak , nos, elsősorban ezek hatására 1910re, mint tudjuk, közel 55 százalékra növekedett a magyar ság aránya a Kárpátmedencében. Ezt azért fontos megjegyezni, mert szomszédaink mind a mai napig képesek a szakmai tények helyett azt állítani, hogy erőszakos asszimiláció zajlott hazánkban, holott a természetes asszimiláció igen alacsony mértékű volt, és létszámában csak a harmadik ok volt a magyarság számának lassú növekedésében. S ekkor jött Trianon. A modern nemzettudat kialakulásának tükrében Trianon tanulsága egyszerűen is megfogalmazható: egy állam akkor tudja a legbiztosabban megőrizni egységét, ter ületi integritását, ha egyetlen nemzet alkotja a túlnyomó többséget az adott állam területén. Persze létezhet egy másik út is, amely viszont ritka Európában, mint a fehér holló. Mikor kiegyeznek a különböző nemzetiségek egymással, és tartós együttélésre re ndezkednek be, mint például Svájc, vagy mondhattuk volna Belgiumot is, de ez mára már nem igazán érvényes rájuk. A mi középeurópai térségünkben sajnos erre igazi példa nincs. Ennek folytán egy állam államalkotó népességének súlyos és drasztikus fogyása, m ás nemzetiség, etnikum gyors növekedése, megjelenése - főleg, ha az földrajzilag többékevésbé behatárolható - nagyon súlyos nemzetbiztonsági kockázatokat is felvet. És itt mindenféle negatív előjel nélkül el kell mondani, hogy a leginkább ÉszakkeletMagya rországon végbemenő etnikai eltolódás a magyarság és cigányság között olyan mértékű, hogy abszolút természetessé válhat, hogy egy ma még kisebbségben élő etnikum többségbe kerül, és ennek folyamodványaként saját országot kíván magának teremteni. Tisztelt H áz! A magyar nemzet fogyása mára sokkal súlyosabb, mint ahogy a hivatalos statisztikai adatok mutatják. A Vona Gábor elnök úr által leírt folyamat számszerűsítve azt jelenti, hogy a magyarság a 0,8 százalékos népesedési rátájával valószínűleg messze a vilá gon a
