Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 8 (73. szám) - „A magyar népességfogyás megállításának sürgető szükségessége” címmel politikai vita - ELNÖK (Jakab István): - LUKÁCS ZOLTÁN (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP):
1291 típusú intézkedés nem volt túl célravezető, hiszen az Európai Unió ranglistájában ebben eléggé hátul vagyunk, tehát a részmunkaidős állások tekintetében mindenképpen előre kellene lépnünk. Önök visszavezették a gyermek 2 és 3 éves kora között a g yes intézményét, amely nyilvánvalóan fontos kérdés az önök számára, mert választási ígéretük volt, ugyanakkor 6 órában tették lehetővé emellett a foglalkoztatást. Én azt javasolom, hogy ösztönözni kell a munkáltatókat arra, akár járulékkedvezményekkel vagy egyéb módon, hogy ha ezzel a 6 órával a választás szabadsága szerint az édesanya élni kíván, akkor tudjon ilyen módon elhelyezkedni. Ez egyébként valamiféle szintézist jelenthet a két ügy között, tehát az anya minél hamarabbi visszailleszkedése a munkaerő piacra, illetve azért mégiscsak az, hogy a családban is maradhasson. Van egy másik konkrét javaslatom, amelyet a bizottsági ülésen már említettem az államtitkár úrnak is: a terhességi gyermekágyi segély folyósításának, ugye, az a feltétele, hogy 2 éven bel ül legalább 180 napon keresztül biztosított legyen az édesanya. Én azt gondolom, sokaknál, ráadásul az egymás után következő gyermekvállalásoknál akadályozó tényező ez, hiszen lehetne, mondjuk, ennek egy olyan módosítása - legyen ez is a közös bölcsességün k, nem hiszem, hogy ragaszkodnánk ahhoz, hogy a mi kezdeményezésünk legyen , hogy akár azok is megkaphassák ezt, akik 180 napon belül gyeden vagy gyesen voltak, magyarán: arra a fél évre vonatkozhasson akkor is, ha újabb gyermekvállalás történik meg, akár 2 éven belül. Szerintem fontos e mellett a kezdeményezés mellett kardoskodni. Nem mennék el a munka kérdésében, hiszen az tud igazán jól gyermeket nevelni, aki fenn tudja tartani a családját a munkajövedelméből, ezért a férfi szerepe is hatványozottabb eb ben a kérdésben, hiszen amíg az anya otthon van, addig jobban el kell látnia a családját. Itt a munkanélküliségi adatok ebben siralmasak, és azt gondolom, főleg a nehezebb sorsú területeken, itt a közmunkaprogram szétverésére gondolok, de egyébként az adór endszer sem kedvez ebben, ezt hadd mondjam el. Tehát nyilván az, hogy a leggazdagabbak részesülnek itt kedvezményekben, csakúgy, mint kifejezetten a családi adókedvezményben, ez sem ösztönző a középosztály számára. Beszélt Tóbiás képviselőtársam az U alakú görbe felfelé tolásáról, magyarán, hogy a legnehezebb sorsú, a legszegényebb rétegek, egyébként a világon mindenhol, függetlenül a jövedelmi helyzetüktől, sok gyermeket vállalnak, és ugyanígy van ez a gazdagabbaknál. Tehát azt hiszem, az lenne a feladatun k, ennek a vitanapnak a célja, hogy hogyan tudjuk ezt a görbét egy kicsit alulról megtolni, kicsit kiegyenesíteni, ezért a negatív adón az önök helyében én elgondolkodnék, mert egyébként ez jobban lehetővé tenné a középosztály számára is a gyermekvállalást . Elmondtuk, hogy 30 év körül van az első gyermek vállalása, már idáig tolódott ki. Tehát összességében véve az adó- és társadalompolitikájuk nagyon nehezen teszi lehetővé a húszas éveikben járó fiataloknak a gyermekvállalást. Itt még nagyon röviden a csal ádi pótlékról. 1998 és 2002 között, ezt azért szögezzük le, nem nőtt a családi pótlék értéke. Mi abban igyekeztünk lépni - lehet, hogy ebben szemléleti különbségünk van , hogy például megháromszoroztuk a családi pótlék értékét 2002 és 2010 között, ez elvi tathatatlan, és minden gyermek után járt. Igyekeztünk bölcsődei férőhelyeket létrehozni, bár ebben lépni kell tovább, nagyságrendekkel több bölcsődei férőhely kell, több mint 5 ezerrel nőtt a bölcsődébe járók száma ebben az időszakban. A gyermekétkeztetés nagyon fontos programpontunk volt, ezt folytatni is kívánják, de ezt erősíteni kell, csakúgy, mint a tankönyvtámogatást. Tehát általában esélyt teremteni úgy lehet egy gyereknek, ha a családjának megvan az egzisztenciája, és ő is hozzájuthat ahhoz a tudásh oz, képzettséghez a későbbiekben, függetlenül a család egyéb tekintetben lévő anyagi lehetőségeire, ami őt később gyermekvállalásra ösztönözheti. Utolsóként még egy dolgot említenék: bababarát, gyermekbarát szemlélet. Mindenhol a hétkö znapokban, azt hiszem, mindannyian, akiknek van gyerekünk, tudhatjuk azt, hogy a hétköznapok részének kell lennie annak, hogy valaki gyermeket vállal, vele van, kisgyermekes. Azt gondolom, ez az oktatás, a sport és a kultúra területén is hatványozott, de a kár egészen odáig, hogy a “kisgyermekes barát” benzinkutaktól kezdve a nagyobb áruházakig létre kell hozni ilyen típusú
