Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 8 (73. szám) - „A magyar népességfogyás megállításának sürgető szükségessége” címmel politikai vita - ELNÖK (Jakab István): - DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz):
1288 mutató valami felé indulhatnánk el. Egyáltalán nem mindegy, hogy az általunk a bölcsőkben folytatot t háborúnak nevezett folyamatot meg tudjuke ezzel támogatni vagy sem. A legfontosabb, hogy ne úgy végezzük, mint az a Róma, amely történelmének alkonyán lényegében 2 ezer mágnás családé volt, a népesség elfogyott alóla, és a “barbárok” lettek azok, akik a z egész korábbi birodalmat, impériumot elfoglalták. Nagyon remélem, hogy a Kárpátmedence domináns népe a magyar marad, és annak érdekében, hogy azok a milliók, akik nem születhettek meg, mégis megszülethessenek a következő évtizedekben, kutya kötelességün k mindent megtenni. (Taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Horváth János képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából. Megadom a szót képviselő úrnak. DR. H ORVÁTH JÁNOS (Fidesz) : Elnök Úr! Tisztelt Ház! A népességről tárgyalunk. Különböző szempontok tevődnek össze, mint egy építmény téglái, elemei. Engedtessék meg, hogy én az egyik kívánatos elemet hozzam, nevezetesen: a demográfia fogalmát, a demográfia tudo mányának számbavételét. Arról szól a demográfia, a népességtudomány, hogy mérjük a népesség számát, növekedését, a változási irányokat, tendenciákat és az ezeket befolyásoló elemeket. Jó volna, ha a tudomány rendelkezésünkre álló ismeretei is beleadódnának ebbe a parlamenti vitába, mert akkor olyan elemek is ismertek lennének, amik többnyire elmaradnak. Én mint a közgazdaságtan professzora, a gazdaságpolitika mestere, persze hogy méltatom a gazdasági tényezők emlegetését. Megélhetés kell ahhoz, hogy egy nő gyermeket szüljön, de nem részletezem. Először is kell a gazdasági alap és bizonyosság. Állandóan támogatásokról beszélünk. Hát olyan gazdaságpolitika kell, amelyik ezt teszi. Azonban továbbmennék; amellett, hogy én vagyok a közgazdaságtan és a gazdaságpol itika művelője, a népesedési folyamatok vizsgálatakor mégis újból és újból belebotlok valami másba: a nő belső indíttatásába, hogy akar vagy nem akar gyermeket szülni, miért teszi vagy miért nem teszi ezt. Jó volna erről többet gondolkozni és beszélni, elő venni a tudományt, a lélektant, az irodalmat. Egyáltalán nem tudunk arról, hogy Kodolányi János a harmincas években megírta könyvét, a harmincadikat, ami egy mozi volt, film volt szerte az országban. A harmincadik egy drámai valami erről a témáról. Ha az i rodalom vagy a színházak ilyen témákat mutatnának be, akkor könnyebben tudna dönteni az, aki végső fokon a döntéshozó, az a nő, aki életet ad vagy nem ad életet. Mi, politikusok mindig csak beszélünk róla, és van is értelme, ha jól csináljuk - bár el is ro nthatja a politikai szféra , de el kellene jutni a gyermeket adó, szülő nő lelkületéhez. Mi azt az elegáns kifejezést használjuk, hogy gyermeket vállal. A “vállal” szóról viszont időnként az jut eszünkbe, hogy vállalkozás. Hát itt többről van szó, kedves Országgyűlés, mint vállalkozásról. Itt az élet mindenségéről, komplexumáról van szó; és arról, hogy mikor, milyen körülmények között lesz hajlandó a nő gyermeket szülni. Mert tudjuk, a demográfiai tudomány mutatja, hogy 2,1 gyermeket kell szülni minden nőn ek ahhoz, hogy a népesség száma stabilan megmaradjon. Az a nő, aki nem szül 2,1 gyermeket - ez persze statisztikai szám , az csökkenti az ország népességét, az hozzájárul a népesség csökkenéséhez. (12.50) Tehát ezeket a számokat jó tudni ahhoz, hogy a lelkületet aztán próbáljuk megérteni és arra hatni. A téves fogalmakat terjeszteni? Arról beszélni, hogy a nyugdíjalap bajban van? - hát persze, hogy bajban van. De azt mondani, és akkor hallom hölgyektől, nőktől, hogy azért nem szülök gyereket, mert a nyugdíjalap nem lesz, mert föléljük vagy eltékozoljuk. Hát, tisztelt Országgyűlés, ez egy szimplifikált szamárság. Nyugdíj nem azért lesz, amit most berakunk a kasszába valahol, és majd azt elővesszük, ha nyugdíjba megyünk. Nyugdíj azért lesz, mert a társadalom, az ország akkor működni fog, és képes lesz annyit beletenni a nyugdíjalapba, amiből fizetik. A nyugdíj az egy társadalmi
