Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 7 (72. szám) - A 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításának engedélyezéséről szóló országgyűlési határozati javaslat, valamint a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében kihirdetett veszélyhelyzet meghosszabbításának engedélyezéséről szóló országgyűlési ... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - KEPLI LAJOS (Jobbik):
1184 Nem beszélve a harmadik nagyon komoly problémáról: magánszemélyek nagyon komoly kárt szenvedtek. Elmondtuk akkor is, hogy csak az összeomlott háza k tulajdonosait kártalanították. Ott is problémás és nagyon nehézkes volt az eljárás. (20.20) De hát nagyon sokan komoly károkat szenvedtek és magukra maradtak. Nem is beszélve a termelők kárairól, ami ugyan nemcsak a megyében, hanem a Tisza és a Zagyva kö rnyékén is nagyon komoly mértékű. Megjegyezném, hogy az előterjesztésben, amit ma megszavaztunk, nyilván ezt a következő időszakra egyszerűsítették, bár olyan módon, hogy nem nagyon fordulhatnak kárigénnyel azok, akik bizonyos területeken folytatnak termel ést, és ez problémás szintén. (Zaj. - Az elnök csenget.) Negyedikként és utolsóként még egy dologra hívnám fel a figyelmet - talán akkor, ha egy fél percig megálltunk, még ez belefér , a közfoglalkoztatás kérdésére. A felére csökkentett közfoglalkoztatási források nem elegek arra (Közbeszólások: Idő, idő!) , hogy az árvízi védekezés kapcsán közfoglalkoztatást igénybe lehessen venni. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Képviselőtársaim, akkor kellett volna figyeljenek, amikor azt kértem, hogy ne legyen akkora alapza j, majd az elnöki kérelmet követően azt mondtam, hogy fél percet visszaadok képviselő úrnak, úgyhogy kellene figyelni. DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm, elnök úr, 5 másodpercen belül befejezem. Azt gondolom, hogy a rendkívüli kormányzati források terhére lehetne átcsoportosítani pluszforrást a közmunkaprogram tekintetében (Az elnök csenget.) , amit az árvízi védekezéseknél és helyreállításoknál fel lehetne használni. Elég sok munkanélküli van Borsod megyében, hogy ők igénybe tudják ezt venni. Köszönöm szépe n. (Taps az MSZP padsoraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Kepli Lajos képviselő úr, Jobbik, ötperces. KEPLI LAJOS (Jobbik) : Köszönöm szépen. Nem fogom kihasználni az 5 percet. Ami az előbb elmaradt, azért ne felejtsük el azt az oldalát sem, és akik figyelemmel kísérik az Országgyűlés munkáját, nyilván ezt el is várják tőlünk, hogy a katasztrófa okairól is szóljunk néhány szót a veszélyhelyzet meghosszabbítása kapcsán. Hiszen alapvető különbség a két veszélyhelyzetmeghosszabbítás között, amit mo st tárgyalunk, hogy az egyik egy természeti katasztrófa következménye, a másik pedig egy emberi tevékenység, ha úgy tetszik, egy emberi mulasztás következményeként következett be. Ezért nagyon fontos ennél az utóbbinál, a kolontári vörösiszapkatasztrófáná l, hogy megtaláljuk a felelősöket és a kiváltó okokat. Ezért alakult meg az a parlamenti vizsgálóbizottság, amely éppen holnap fog legközelebb összeülni vezetésemmel, és Illés Zoltán államtitkár urat fogjuk meghallgatni a katasztrófa körülményeivel kapcsol atban. Nagyon fontos, hogy meglegyen az emberi felelősség, hiszen számtalan kérdés maradt még továbbra is nyitva: hogyan ömölhetett ki ennyi lúg - közel egymillió köbméter tömény lúg - a tározóból, hogyan kerülhetett bele ekkora mennyiségű lúg. A technológ iát részletesen áttanulmányozva továbbra is fenntartjuk, hogy ennek a lúgnak ilyen mennyiségben nem lett volna szabad ott lenni, és ezt egyre inkább bizonyítékokkal is alá tudjuk támasztani. Elsősorban valószínűleg ez okozhatta a gát átszakadását, hiszen a helyszínen járva, a X. tározót megfigyelve jól látható, hogy a legnagyobb mennyiségű folyadék - jól láthatók a nyomok - pont a gátszakadás helyénél volt, a gát másik felén körülbelül 1 méter vastagságban volt a vörösiszap tetején a lúg, míg a gátszakadás helyénél akár 45 méteres vastagságban is. Tehát ott gyakorolta a legnagyobb nyomást
