Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 7 (72. szám) - Pócs János (Fidesz) - a vidékfejlesztési miniszterhez - “Mit kíván tenni a kormány a megtévesztésre alkalmas élelmiszer-jelölések ellen, a fogyasztók védelme érdekében?” címmel - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÓCS JÁNOS (Fidesz): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
1130 külföldi tulajdonú élelmiszerkereskedelmi lánc Magyarországon, amely ezt a trendet kihasználva magyarnak hirdeti magát, használja a nemzeti színeket, néhány emblematikus magyar termel ő jóhiszeműségét kihasználva erősíti a fogyasztóban ezt a megtévesztő érzést. Mindemellett a hazánkban tapasztalható élelmiszerjelölési gyakorlat nem segíti a tájékozódást az élelmiszerek eredete, származási helye kérdésében, nem növeli a fogyasztók bizto nságát, sőt, inkább elbizonytalanítja a vásárlót. Tisztelt Államtitkár Úr! Mitől válik magyarrá egy termék? Magyare az a márkázott húskészítmény, amely döntő többségében külföldi sertéshúsból készült? Magyare a francia burgonya, amelyet itthon csomagolta k? Magyare a Szlovákiában készített magyar édesség? Vég nélkül sorolhatnám a kínai fokhagymától a marokkói paprikáig a példákat, de engedje meg, hogy egyetlen esetet mutassak be, amely a megtévesztő jelölésre hívja fel a figyelmet. A kezemben tartok két csomag terméket: az egyik étkezési szárazbab, a másik étkezési tarkabab a felirat szerint. (Felmutat két csomagot.) A tasak egyik oldalán a magyar nemzeti színek mellett egy grafika található, ahol a határban a jellegzetes magyar baju szt viselő gazda szánt a híres magyar szürke ökörrel, mellettük ott csahol a magyar pulikutya. A másik oldalán nagy betűkkel: “Köszönjük, hogy termékünk vásárlásával magyar munkahelyeket támogat.” (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lete ltét.) Ha van nálunk egy erős nagyító, és elég figyelmesek vagyunk, akkor apró betűkkel látjuk a hátoldalon (Az elnök ismét csenget.) felírva: Származási ország: Etiópia és Kína. Mi ez, ha nem eredethamisítás és szándékos megtévesztés? (Az elnök ismét csen get.) Államtitkár úr… ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Képviselő úr… PÓCS JÁNOS (Fidesz) : …várom a válaszát. Köszönöm. (Taps a kormánypártok és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Engedtem a képviselő urat, csak meg ne feddjen ezért engem valaki. Mo st a kétperces válaszadás lehetősége az államtitkár úré. DR. ÁNGYÁN JÓZSEF vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban döbbenetes az a helyzet, amit leírt. Ma az a helyzet, hogy olyan jogi környezet vesz körül bennünket, amelyben ezek magyar terméknek minősülnek. A megtévesztés tipikus esetéről van szó ebben a konkrét esetben, ma ugyanis egy olyan jogi környezet vesz körül bennünket, ahol ha egy művelet Magyarországon történt, akkor az magyar terméknek minősül, és ez az egy művelet adott esetben az átcsomagolás. A leggyakoribb eset éppen ez. Ennek a következménye az, hogy a multinacionális áruházláncoknál végzett vizsgálat azt mutatta - ami döbbenetes, és ellenkezik azzal, amit mi magunk tudunk , hogy 80 százalékban magyar termékeket forgalmaznak ezek az áruházláncok. Hát ilyen magyar termékeket forgalmaznak, ahol egy művelet Magyarországon történt. Mit teszünk? A magyar termékrendelet előkészítés alatt van, egyeztetnünk kell az Európai Unióval, és ezért nem tudtuk még bevezetni, kikerült notifikációra az Európai Közösségbe. A magyar termékrendelet világosan meg fogja mondani, hogy mi az, hogy magyar termék: Magyarországon előállított alapanyagból, ha állat, akkor itt született az állat é s itt nevelték föl, mindenre gondolva, és a termék is csak akkor lehet magyar, ha ilyen alapanyagból legalább 95 százalékot tartalmaz; ugye, sót, fűszereket, bizonyos dolgokat nem tudunk itthon előállítani, ezért kell valamelyest engedni ebből. A Magyar Él elmiszerkönyv szigorítása zajlik, ennek az átdolgozása zajlik, hogy világos legyen, hogy mitől magyar a magyar termék.
