Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 1 (71. szám) - Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
1022 ELNÖK (Balczó Zoltán) : Köszönöm szépen a megértését. Külön öröm, ho gy Dancsó József képviselő úr módosítóit, mert arról van szó, úgy látom, egyértelmű támogatásban részesíti. Úgyhogy megkérdezem, kíváne még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Mivel felszólalót nem látok, megkérdezem Czomba Sándor államtitkár urat... (Jelzésre:) Nem kíván válaszolni az elhangzottakra. A benyújtott módosító javaslatokról várhatóan következő ülésünkön döntünk. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részl etes vitája ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája . Az előterjesztést T/2428. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/2428/4. s zámon megkapták és megismerhették. A bizottsági ajánlás összesen három ajánlási pontot tartalmaz. Indítványozom, hogy a módosító javaslatok számára figyelemmel ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége az indítványt elfogadta. Így megnyitom a részletes vitát az ajánlás 13. pontjaira. Megadom a szót elsőként Nyikos László képviselő úrnak, Jobbik. DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbi k) : Elnök úr, köszönöm a szót. Az indítványomnak az a lényege, hogy rávilágítson arra a problémára, amiről az általános vita kapcsán volt szerencsém nekem is, másnak is szólni. Tudniillik a kormány, a központi kormányzat egyre több hatáskört ragad el a par lamenttől, tőlünk, és egyre inkább rátelepszik most már azokra az intézményekre is, azokra a fejezetekre, amelyek a parlament döntése alapján a költségvetési törvényben önálló fejezetgazdaként működnek. Tehát lényegében a parlament által átruházott jogkörb en közpénzeket kezelnek, és ezeket a közpénzeket nekik lenne joguk elkölteni. A kormány két tételben, két csoportban von el, zárol, némi eufemizmussal, de azt nyugodtan kijelenthetjük, hogy ebből a zárolásból a végén elvonás lesz. Két tételben történik ez. Az egyik tétel már megtörtént, erre utalás volt itt az előbbi hozzászólásban is, egy kormányhatározattal mintegy 190 milliárd forintot zárolt a kormány, és ennek a zárolásnak a tételes visszatervezésére kerül majd sor a következő egykét hónapban. És ahog y erre Tukacs képviselőtársam utalt, a költségvetési bizottságban egy nagyon nem jellemző kooperációban vagy konszenzussal sikerült azt elérni, hogy a kormány be fog számolni ennek az intézkedési csomagnak az összetételéről. Ez az egyik nagy tétel. Ezt a k ormány a maga területén megtette, nagyon lakonikusan, három sorban indokolta. A másik tétel, ami most napirenden van a költségvetési törvény módosításával, azok az intézmények, amelyek a parlament égisze alá tartoznak, tehát direkt módon a kormány nem nyúl hat hozzá költségvetési előirányzatokhoz. Ezen lényegében túl vagyunk az előző törvényjavaslattal. Tehát az én javaslatom tulajdonképpen arra vonatkozik, hogy azon túlmenően is lehetnek még fel nem használt előirányzatok, hogy a zárolásra sor kerül, részbe n a kormány égisze alatti döntéssel, részben pedig a parlament jóváhagyásával, ami nyilván meg fog történni, nincsenek kétségeim. A normál élet olyan, hogy nem minden előirányzatot használnak fel a gazdálkodó szervezetek, költségvetési szervek. Mondjuk, az év végén vannak olyan helyzetek, amikor egy szerződést felbontanak, egy megbízást megszüntetnek, és az az előirányzat, az a kötelezettség már nem
