Országgyűlési Napló - 2011. évi tavaszi ülésszak
2011. március 1 (71. szám) - Az Országos Választási Bizottság beszámolója az Országgyűlésnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a települési kisebbségi önkormányzati képviselők 2010. október 3-án megtartott választásáról; az Országos Választási Bizottság... - ELNÖK (Jakab István): - DR. LAMPERTH MÓNIKA (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz):
1005 Ha ugyanis nem így vizsgáljuk, akkor természetszerűleg ezt a jelentést akár most egy mondattal le lehetne zárni: ez az eddigi jelentésekhez képest egy igen jó, kiegyensúlyozott, és azt kell mondanom, mindannyiunk számára sok szempontból megnyugtató jelentés volt, különösen a kisebbségi ombudsmannak, meg kell mondanom, a számomra meglepetésszámba menő, nagyon széles körű és feltáró jellegű elő adása. Ha itt megragadunk, akkor szerintem a vita itt ezzel valóban nagyjábanegészében lezárható, kár is folytatni. Én azonban úgy gondolom, hogy ennél tovább kell tekinteni, és helyeslem, hogy képviselőtársaim, akik eddig felszólaltak, igyekeztek ezen tú l is tekinteni. Következik ugyanis mindabból, amit eddig elmondtam, hogy az elkövetkezendő időben ennek a Háznak a húszéves tapasztalatokat figyelembe véve, nem csak a mostani két választásnak a figyelembevételével kell megalkotnia egy olyan választójogi t örvényt, amely választójogi törvény képes lesz megteremteni egy tisztességes feltételt valamennyi ott indulni kívánó párt számára. Ezért először azzal szeretnék foglalkozni, amivel egyébként a jelentés is foglalkozik és foglalkoztak már képviselőtársaim is : miként lehessen megteremteni annak a feltételét, hogy egy párt, egy politikai szervezet indulhasson egy választáson? Ez a vita már hosszabb ideje folyik, egész irodalma van. Vannak olyan nézetek, amelyek azt mondják, hogy a jelenlegi rendszer azért nem j ó, mert hiszen itt valamiféle olyan akciókba kell kezdeni, ahol - és akár tetszik, akár nem, erről van szó - el is kell menni a választópolgárhoz, el kell érni a választópolgárt, és a választópolgártól meg kell kapni az ajánlást. Mennyivel egyszerűbb lenne , mondják egyesek, ha leteszünk egy bizonyos pénzt, egy nagyságrendű pénzösszeget, és akkor máris megvan az induláshoz szükséges… - mi is van meg? Hát a pénz van meg! - de nem a támogatás van meg. Én nagyon határozottan úgy gondolom, hogy lehet azon gondol kodni, hogy mennyiben kell finomítani azt a fajta ajánlószelvénybegyűjtést, amiről most folyik szó, hogyan kell esetleg finomítani ezeket a szabályokat, de hogy ezt pénzzel próbáljuk meg helyettesíteni, az magát a demokrácia alapjait kezdené ki az én szem emben. Mert az világossá teszi, hogy innentől kezdődően lennének olyan pártok, amelyek pénzzel bőséggel rendelkeznek, az induláshoz való feltételeket könnyedén teljesítik, és lehetnek olyan támogatott pártok, amelyek mögött éppen a szegény oldal áll, a sze gényebb rétege áll ennek az országnak, amelyiknek viszont ezek a feltételek nyilvánvalóan nem adottak. Én az egyik legfontosabb lehetőségnek tartom a választások előjátékában azt, amikor el kell menni a polgárhoz, és meg kell tudni győzni őt arról, hogy tá mogasson. Ha ezt kirekesztjük a választási rendszerből, azt kell mondanom, mindenki veszít - már aki demokráciában gondolkodik. A második tétel, amire szeretném fölhívni a figyelmet, azok az anomáliák, amelyekre itt többen rámutattak. Azt kell mondanom - é s erről nagyon nagy hangsúllyal szeretnék szólni , itt nem etnikai kérdésekről van szó, amikor arról beszélgetünk, hogy meg lehete egyegy településen a település egyes részeinek a szavazatait vásárolni. Itt nem etnikai kérdésről, hanem a szegénységről v an szó. Itt arról van szó, hogy igen, vannak az országnak olyan szegény részei, ahol lehet a választókat befolyásolni; aki ezt nem ismeri el, az behunyta a szemét húsz éven keresztül - lehet a választókat befolyásolni olyan módon is, amelyeket én magam mes sze nem tartanék korrektnek vagy tisztességesnek. Ezeket meg kell próbálni kiküszöbölni. Ezért az új szabályozóknak, azt kell mondanom, ilyen tekintetben szigorúbb szabályokat kell tartalmaznia. Mik lehetnek ezek a szigorú szabályok? Például hogy a büntető jogi eljárások ne ejnyeejnyével végződjenek, hanem példamutató módon mutassanak arra rá, hogy aki ezeket a törvényeket, a legalapvetőbb demokratikus rend fenntartásához szükséges törvényeket megszegi, annak bizony büntetéssel kell szembenézni. (12.10) Én azt gondolom, hogy ezeket a feltételeket meg lehet és szükséges megteremteni. És azért itt valamiről még szeretnék szólni, hiszen többek között ezért is kértem szót. Világossá kell tenni: a demokrácia alapja az én meggyőződésem szerint az egy ember – egy sza vazat. Aki ettől eltér vagy el akar térni, lehet különböző indokokat találni, de téves úton jár. Tévúton jár, mert gondoljuk végig az eddigi választási eredményeket, és most ne etnikumban gondolkodjunk, még
