Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 21 (62. szám) - Az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - VOLNER JÁNOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
238 törv ényjavaslat készítője. Ez arra utal, uraim, hogy az, aki ezt a törvényi szöveget megfogalmazta, egész egyszerűen nem foglalkozik napi szinten ezzel a kérdéssel, következésképp nem ért hozzá. Azt gondolom, ez önmagában is eleve aggályos. Szeretném tisztelt képviselőtársaim figyelmébe ajánlani azt, hogy a Nemzeti Bűnügyi Együttműködési Központ az a szervezete Magyarországnak, amely az Európai Rendőrségi Hivatallal, az Europollal kapcsolatot tart, azonban lehetőség van más egyéb nyomozati jogkörrel rendelkező hatóságoknak is arra, hogy az Európai Rendőrségi Hivatallal önálló kapcsolattartásba fogjanak. Én azt hiányoltam volna ebből a törvényjavaslatból - kicsit talán érdemesebb lett volna ezt pontosabban körülírni , hogy ki és milyen területen tarthat kapcsola tot és a kapcsolattartás milyen szakmai együttműködésre korlátozódik. Ezt azért tartottuk volna különösen fontosnak, mert nemegyszer tapasztaltunk már olyat, hogy egy nemzetközi együttműködésben, az Európai Unió szervezetrendszerével folytatott nemzetközi együttműködésben komoly hézagok keletkeznek amiatt, hogy egyik és másik hatóság is a másikra vár, hogy majd a másik megteszi helyette. Ezért fontos a törvényi szabályozás, az, hogy a hatásköröket pontosan definiáljuk, az, hogy a kapcsolattartás formáját po ntosan rögzítsük. Tudom és elismerem, államtitkár úr, hogy a kormány nincs könnyű helyzetben, maga az Európai Unió is egy olyan szervezet, amely tényleges és erős hatalommal bír, de nagyon sokszor egy túlbürokratizált gittegyletre hasonlít. Tudom, hogy neh éz követni azokat a joganyagokat, amelyeket önök elé tesznek, azonban ennél nagyobb sikerre számítottunk volna. Emlékeztetni szeretnék arra, hogy az Európai Unióval folytatott jogi környezet alakulásában természetesen a korábbi kormányoknak is voltak botlá saik. Ilyen volt például az is, amikor Sólyom László köztársasági elnök úr 2008. november 26án írt levelében Szili Katalin akkori házelnök asszonynak visszaküldte megfontolásra az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló törvén yt azért, mert a hatálybalépés idejét a kormány olyan módon próbálta meg módosítani, hogy nem adott elegendő időt a köztársasági elnöknek megfontolásra. Csak jelezni szeretném, hogy hasonló kifogással már mi is éltünk rendészeti szabályozással kapcsolatban , ez a bizonyos szabálysértési törvény módosítását érintette. Mi nyolcról tizenöt napra szerettük volna a hatálybalépés idejét emelni azért, hogy egy százezres ügyszám fölötti megrendelésdömpinget, amelyet ilyen módon az állam továbbít a bíróság felé, fel lehessen dolgozni. Ezt akkor elutasította a kormányzat. Nagyon bízom abban, hogy valóban együttműködés lesz majd a jövőben is, és erre ilyen módon nem kerül sor. Az Europol és a Magyar Köztársaság kormánya között már régi az együttműködés, 2001. október 4én írták alá az együttműködési megállapodást. Az előttünk fekvő törvényjavaslatot olyan szempontból jónak és dicséretesnek tartom, hogy legalább egy kicsit megpróbálta egyértelműsíteni, hogy ki milyen kapcsolattartási feladatokat lát el, de még egyszer mon dom, ezen az úton tovább kellett volna menni, és pontosabban kellett volna definiálni a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ - röviden NEBEK - hatáskörét, illetve más társhatóságok hatáskörét is. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy amikor az Európai Unió t agállamaival, illetve magával az Európai Rendőrségi Hivatallal információcserére kerül sor, akkor a törvényben is szerepel az, hogy adott esetben nyílt és titkos minősítésű adatok átadására is sor kerül. Nagyon fontosnak tartanánk, hogy ebben az esetben a célhoz kötöttség elve - ebben a kormányzati ciklusban bizony már a titkosszolgálati eszközök alkalmazásánál láthattuk, amikor az elénk kerülő törvényi szabályozásokról tárgyaltunk itt a parlamentben - rendszeresen sérül. Itt különösen fontosnak tartanánk, hogy egy körültekintő jogalkotói munkával köszörüljék ki azt a csorbát, ami ezen a törvényjavaslaton esett, ugyanis ha nemzetközi relációban magyar állampolgárokról titkosszolgálati eszközökkel összegyűjtött adatokat - például kamera- vagy hangfelvételeket - továbbítunk, akkor azért erősen aggályos, ha nem eléggé pontos a jogi szabályozás. Ez természetesen felvet adatvédelmi aggályokat, és felvethet nemzetbiztonsági aggályokat is. Ezért lenne különösen fontos, hogy nagyon pontosan írja körül a jogalkotó, ho gy mikor, milyen esetben kerülhet sor ezekre, és a célhoz kötöttséget
