Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 21 (62. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - MANDUR LÁSZLÓ (MSZP):
228 nagyon fontos üzenete van, úgy gondolom, úgy gondoljuk, ha a munkaadói, munkavállalói és a kormányoldal egyértelműen felismerve, nyilvá n kritikákkal illetve adott esetben a problémás pontokat, de elismerve azt, hogy az az irány, amit a kormány a gazdaságpolitikában a következő időszakban kijelölt, az a jó irány, az a megfelelő irány. Én is áldott ünnepeket kívánok, én viszont őszinte szív vel mindannyiuknak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett az MSZP frakcióvezetőhelyettese, Mandur László képviselő úr: “A múlt elkezdődött! Új pártirányítást a média felett!” címmel. Öné a szó, képviselő úr. MANDUR LÁSZLÓ (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Úgy usque 9 órával ezelőtt még a mai napon fogadtuk el itt a Házban azt a médiatörvényt, a mely az elmúlt hónapokban heves tiltakozást váltott ki nemcsak a magyar parlamentben, hanem a hazai médiaszakmai körökben, szervezeteknél és a nemzetközi jogvédő, újságírói, kiadói szervezeteknél is. Nagy tekintélyű nyugateurópai és egyesült államokbéli l apok igen keményen bírálták az Orbánkormány média- és szólásszabadságot fenyegető, korlátozó törekvéseit a sajtó totális ellenőrzésére létrehozott médiafelügyelet rendszere miatt. Magyarországon lapok jelentek meg üres címlappal, internetes tartalomszolgá ltatók üres lappal nyitottak napokon át. De miért ez a szokatlan, heves tiltakozás? Miért van az, hogy az EBESZtől a Freedom Houseon át, a Nemzetközi Sajtóintézeten át folyamatosan kívánják monitorozni a magyar politika és a média történéseit? Nos, ez a törvény, amit elfogadtunk egy alkotmánymódosítással kiegészítve, példátlan módon hatalmi befolyást és ellenőrzést, felügyeletet ad az új Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságon és intézményein keresztül, nemcsak egyszerűen a regnáló kormánynak, hanem mint l átjuk, közel tíz éven át a Fidesznek. (9.20) Egy olyan hatalmi struktúrát építettek ki, amiben kilenc éven át lényegében a Fidesz embereit nevezték és választották ki kontroll nélkül olyan intézményrendszer irányítására, ami teljes felügyeletet fog gyakoro lni a magyar sajtó fölött, a közmédiumokat teljes, közvetlen irányítás alá vonta, sajnálatos módon a közpénzből finanszírozott és a közcélokat szolgáló Magyar Televíziót, Magyar Rádiót, Duna Televíziót, Távirati Irodát lényegében egy párt befolyása alá hel yezték. A független kereskedelmi sajtó fölött olyan törvényi rendelkezések mellett olyan jogokat gyakorolhat ez a Hírközlési Hatóság, a médiatestület, amelyben csak fideszes delegáltak, illetve a miniszterelnök által kinevezett elnök gyakorolhat ma már ren deletalkotási jogot, olyan gumiszabályok mellett róhatnak ki olyan büntetéseket, illetve határozhatnak meg olyan szabályokat a rendeletalkotási jog birtokában ma már, ami törvényben nem garantált. Magyarul: van rajta sapka, nincs rajta sapka, kiszolgáltato tt helyzetbe került a magyar média, egyetlenegyet tehet: megpróbál igazodni az elvárásokhoz. Ez pártállami rendszerekre jellemező mechanizmus. Nem volt ez mindig így Magyarországon, legalábbis a rendszerváltást követően nem. Amikor megszületett az első méd iatörvény, ez a bizonyos 1996. évi I. törvény, akkor egy olyan kormányzat működött Magyarországon 72 százalékos többséggel - tehát jóval nagyobb többséggel, mint a most regnáló kormányzat , amely fontosnak tartotta azt, hogy tartsuk be a demokrácia minimu mát főleg olyan területeken, ami a sajtószabadságot jelenti, ami a médiairányítást jelenti. Konszenzuális demokráciát építettünk akkor, és a törvényben fontos szempont volt az ellenzéknek is megadni azokat a lehetőségeket és jogokat, hogy ellenőrizhesse, i lletve a hozzájárulásuk nélkül - hiszen paritásos testületek alakultak ki - ne lehessen önkényeskedni a média fölött. Kényes helyzet természetesen, hiszen meg kell mindig egyezni, és vissza is lehet vele élni, mert amennyiben az ellenzék úgy gondolja, hogy nem akar partnerként viselkedni, akkor természetesen a
