Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 20 (61. szám) - Új bizottsági tagok megválasztása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ÁGH PÉTER (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - ÁGH PÉTER (Fidesz):
216 felszólalások körét. Úgyhogy ebből kifolyólag, ha újra kezdődik az időm, talán én is hatásosabban tudom mindezt megtenni. Tisztelt Országgyűlés ! A gyakorlat szerint a napirend utáni felszólalás műfaját a képviselők előszeretettel használják arra, hogy jeles napokra, eseményekre, személyekre emlékezzenek. Az Országgyűlésben helye van az ilyen jellegű megszólalásoknak, hiszen a jelen Magyarországán ak fejlődéséért dolgozók bölcsen teszik, ha emléket állítanak és tanulnak a haza múltbeli építőitől. Ennek szellemében gondolunk büszkén Szily Jánosra, a szombathelyi egyházmegye első püspökére, aki főpásztorsága alatt hozzájárult a vasi megyeszékhely mai arculatának kialakításához. Olyan központot hozott létre, amely létrejötte után kétszáz évvel az odalátogató II. János Pál pápa tetszését is bizonyára elnyerte. Az idei évben emlékezünk arra, hogy 275 esztendővel ezelőtt született Szily János. Illő, hogy e zen az évfordulón megemlékezzünk a püspök életútjáról, alkotó pályájáról. Tisztelt Képviselőtársaim! A krónikák szerint a Szily család Erdélyből, egy Szatmár vármegyében található Felsőszopor nevű településről származik. Az ifjú János a katolikus Szily Far kas és az evangélikus Poltinger Erzsébet fiaként született 1735ben. Szülei gondoskodtak a megfelelő taníttatásáról, ebből kifolyólag gimnáziumba a jezsuitákhoz járt Sopronba, a szemináriumot Győrben végezte, majd pedig Rómában is tanult a Collegium German icum Hungaricumban. Tanulmányai után teológiai és filozófiai doktori címet szerzett. 1758. szeptember 3án szentelték pappá. Pályáját káplánként kezdte, majd a győri püspök, Zichy Ferenc titkára lett. Érdemes megjegyezni, hogy a győri egyházmegye templomai nak több mint fele Zichy idejében épült vagy esett át nagyjavításon. 1763tól restauráltatta és felszereltette a székesegyházat. Szilynek bizonyára példaként szolgálhat Zichy Ferenc alkotó munkássága. Szily tehetségét elöljárói is elismerték, így egyre kom olyabb feladatokat kapott. Munkáját az egyházi hierarchiában betöltött tisztségei is mutatják. Az igazi nagy kihívást azonban 1777ben kapta meg, Mária Terézia a győri, a veszprémi és a zágrábi egyházmegyéktől függetlenítette Vas és Zala vármegyét, és létr ehozta a szombathelyi püspökséget. Élére az akkor 42 éves Szily kapott kinevezést. Beiktatására 1777. augusztus 20án került sor. Szily püspöksége alatt soha el nem évülő érdemeket szerzett Vas megye egyházi és kulturális életében, amelyre saját vagyonából is áldozott. Mindjárt munkája kezdetén kiadta azt a főpásztori oktatást, amelyben megfogalmazta a lelkipásztori munkákra vonatkozó főbb irányvonalakat. Tisztelt Országgyűlés! Szily János az egyházmegye megszervezése mellett Hefele Menyhért építésszel felé píttette a püspöki palotát, a püspöki szemináriumot, a kanonokházat és egy árvaházat. Az épületek freskóinak megfestéséhez híres művészeket hívott, mint Anton Maulbertschet és Dorfmeister Istvánt. Jó néhány barokk templom, mint a szentgotthárdi, apátistván falvai kegyhelyek, továbbá a szombathelyi székesegyház is Szilynek köszönhető. Bár felvethet kérdéseket a vasi megyeszékhelyen a bontva építés ügye - azaz a középkori vár és templom lebontása, építőköveinek felhasználása , de kétségtelen tény, hogy Szily 22 éves püspöksége Szombathelyt korának egyik legszebb városává tette. Hitt a város fejlődésében, jól mutatja ezt az, hogy az akkor kétezer lelket számláló Szombathelynek ötezer főt befogadó temploma épült. Tisztelt Országgyűlés! Szily egyházszervező tevék enysége során 19 új plébániát hozott létre és kétszer vizitálta az egyházmegyét. Az utókorra maradt vizitációk értékes történeti források, egyebek között a nemzetiségi történet kutatása, nemzetiségi plébániák és népi iskolák megismerése terén. Értékes köny vtárat adományozott a szemináriumnak 1791ben. 1793ban megalapította a Királyi Líceumot, ahol rövidesen elkezdődhetett a tanítás. Ő alapította a szombathelyi könyvnyomdát, és élénk kapcsolatot tartott fenn a kor magyar irodalmáraival. Schönvisner István S zily kérésére írta
