Országgyűlési Napló - 2010. évi téli rendkívüli ülésszak
2010. december 20 (61. szám) - Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
127 Egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája ELNÖK ( dr. Latorcai János) : Az elfogadott Házszabálytól való eltérésnek megfelelően soron következik az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat összevont általános és részletes vitája , valamint a hatá rozathozatalok. Font Sándor képviselő úr önálló indítványát T/2040. számon kapták kézhez képviselőtársaim. Most megadom a szót Font Sándor képviselő úrnak 8 perces időkeretben. Képviselő úr, parancsoljon! FONT SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója : Kö szönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Néhány évvel ezelőtt, még az előző kormányzat időszakában felmerült annak a kérdésnek a szabályozása, hogy a magyarországi multinacionális áruházláncok esetleges erőfölényét hogyan kellene korlátoz ni a beszállítók védelmében. Ez a tervezet akkor részsikereket hozott, végül is 2009ben a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvényt fogadtuk el többpárti támogatással. Ennek a törvénynek mintegy egyéves tapasztalata az, aminek következtében egyéni képviselői indítvánnyal próbáltuk összegezni, hogy az elmúlt egy évben az ellenőrző hatóságok, az érintett beszállítók és maguk az áruházláncok milyen véleménnyel vannak a 2009ben meghozott törvényről, és abban esetlegesen milyen pontokat kell mód osítani. Ezt a szándékunkat még azzal is szerettük volna indokolni, hogy közismerten a kormány az ismert gazdasági helyzet következtében úgynevezett válságadót vetett ki néhány, a gazdaságban érdekelt társaságra, így többek között az élelmiszerkereskedelm i vállalkozásokra is. Ekkor többen az ellenzék részéről is attól tartottak, hogy az így kivetett válságadó egy részét vagy teljes egészét továbbhárítják az érintettekre, ez esetben a beszállítókra. Ezért úgy gondoltuk, hogy érdemes lenne összegezni az elmú lt egy év tapasztalatát, valamint érdemes lenne arra odafigyelni, hogy a válságadóval érintett cégek, így a kereskedelmi, élelmiszerkereskedelmi vállalkozások ne tudják továbbhárítani a rájuk rótt terheket. Gyakorlatilag a törvénymódosításom leglényegeseb b eleme, hogy azt szerettem volna tisztázni, melyek azok a feltételek, amelyekkel biztosítani tudjuk a beszállítók védelmét, de eleget tudunk tenni mind az uniós, mind a magyar piacpolitikai igényeknek. Hosszas vita volt az előkészítés során arról, hogy mi lyen mélységig lehet ebben a kérdéskörben elmenni, mert láttunk nyugateurópai példákat arra vonatkoztatva, hogy az úgynevezett adózási terheket netán polcpénz beszedésével hogyan hárítják tovább. Volt arra példa, hogy egyes országokban megtiltják törvényi szinten az úgynevezett visszterhes értékvisszatérítéseket. Ezt mi csak egyszerűen polcpénznek említjük. Hiszen sajnálatos módon Magyarországon, Európában szinte egyedülállóként 81féle címen tudnak visszatérítést kérni az áruházláncok a beszállítóktól. A törvénytervezet néhány lényeges pontját hadd emeljem ki. Ebben a törvénytervezetben javaslom szabályozni, hogy az akciós termékek esetében hogyan kell elszámolni a beszállító és az áruházláncok között; hogy mit jelent az önköltségi ár alatti forgalmazás t iltása, ebből már több sajtócikk jelent meg az elmúlt héten csütörtökön és pénteken. Igen, itt arra gondolunk, hogy nem tisztességes az a termékelőállítás, amit végül önköltségi ár alatt árusítanak csak azért, hogy ezzel vevőcsalogatás formájában behívják a vevőket, mert úgyis más termékeket is megvásárolnak a vevők, ha már egyszer bent vannak. Különösen a sütőipari termékek esetében jellemző az önköltségi ár alatti forgalmazás. Ugyanígy szerettem volna kitérni arra, hogy a 30 napon belüli fizetési kötelez ettség mely időponttól kezdve számítódik fizetési kötelezettségnek. Itt egyértelműen arra teszek javaslatot, hogy
