Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Jakab István): - KARÁCSONY GERGELY, az LMP képviselőcsoportja részéről:
439 maradt meg az emberben. Vannak kivételek: például 2009 decemberében a 6. keretprogram értékelését az úgynevezett Ric hellebizottság tárgyalta 13 ország szakértőjével, és világosan megfogalmazta a bizottság számára azokat a fontos módosításokat, amelyekkel közel lehetne hozni az adminisztráció csökkentésével éppen a kis- és közepes vállalkozásokhoz is ezeket a programoka t. A teendők tekintetében nyilvánvalóan ki kellene mondani az Országgyűlésnek egy határozatban, hogy a forrásoknak mit javasol. Érjük el a kormányzati ciklus végére a 2 százalékot, ezen belül, mondjuk, 1 százalék legyen az államé. Az elosztás világos rends zerét kell megteremteni, a pályázati finanszírozás és intézmény összhangját. Volte erről szó? És természetesen amit az elnök úr is mondott, akkor lehet világosan és tisztán pályáztatni, ha a kategóriákat megkülönböztetjük: melyik az alapkutatás, ahová - a z elnök úr egy írásában elmondta - évente másfél milliárd forint szükséges lenne, többletre az OTKAnál, valóban így van, melyek a célzott kutatások, és melyek a közvetlen gazdasághoz közeli technológiai típusú kutatások. Nos, valóban eszerint kell eldönte ni, mert ha a különböző műfajok között kell dönteni, akkor olyan lesz, mint hajdan a “Ki mit tud”nál, ahol volt egyéb kategória - jól szavalt valaki, cseréljen helyet a füttyművésszel. Hát valahogy objektíven kellene ezt eldönteni. Az országgyűlési határo zatnak az a hiányossága, hogy amíg világosan meg vagyunk szólítva, mi, döntéshozók, itt nem annyi kellene csupán, hogy elfogadjuk, kétévente, amikor ezt tárgyaljuk, akkor igenis az Országgyűlésnek meg kellene fogalmaznia a tudománnyal, a kutatással kapcsol atosan azokat a célokat, javaslatokat, amelyeket azután meg kell valósítani az Országgyűlésnek, a kormánynak, adott esetben nem határidővel feltétlenül és szigorúan, de amiket felsoroltam vagy más módon, mert akkor vagyunk döntéshozók, ha ezekben a kérdése kben legalább eddig eljutunk. Még hadd térjek ki nagyon röviden egy mondatra, amit az elnök úr ír a bevezetőben, hogy az “új ismeretek létrehozása, közzététele, alkalmazása, a jólét megteremtésének, az életminőség javításának, a kulturális értékek őrzéséne k legfontosabb forrása”. Ez ekkor válik a legfontosabb forrássá, ha el tudjuk érni azt, hogy olyan társadalmi viszonyok alakuljanak ki, amelyekre nem a gazdasági fundamentalizmus jellemző, nem az a liberális gazdaságpolitika, amely a tudomány fejlődéséből csak egyet néz, a versenyképességből a profit növelését, hanem igenis ezt a tudományt és kutatást, megtartva a piacgazdaságot, megtartva a versenyszellemet, olyan társadalmi viszonyok megteremtése közepette kell nekünk fejleszteni, amelyből - lehet, hogy e gy nagyon avítt szót mondok - a közjó szolgálata derül ki. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Karácsony Gergely képviselő úrnak, az LMPképviselőcsoport vez érszónokának. Öné a szó, képviselő úr. KARÁCSONY GERGELY , az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban Balczó képviselőtársam utolsó gondolataival kezdhetnénk az LMP álláspontjának az ismertetését is. Formálisan való ban ez a parlamenti vita vagy beszélgetés inkább az MTA beszámolójával kapcsolatosan láthatóan vagy elsősorban egy formalitásnak tűnik, de talán alkalmat ad arra, hogy egy kicsit beszélgessünk arról, amiről ebben a Házban olyan keveset beszélgetünk. Általá ban véve is azt gondolom, hogy a magyar politikának egy ilyen jövőbarát fordulatra lenne szüksége, olyan témákról kellene beszélnünk, amelyek a jövő Magyarországát alapvetően meghatározzák, és aligha van ennél fontosabb téma, ehhez szorosabban kapcsolódó t éma, mint a tudomány helyzete Magyarországon. A tudomány, az innováció, az innovációra alapozott gazdasági fejlődés lehet az, ami Magyarországot a gazdasági válságból is kihúzhatja, és a versenyképesség szempontjából ezek a lágy mutatók, mint az, hogy egy ország mennyire képes szellemi innovációkra, talán fontosabbak is, mint azok a kemény mutatók, amelyekről a politika állandóan szól, az adókulcsokról, a különböző
