Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 18 (35. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Balczó Zoltán):
848 Mélyen tisztelt Miniszterelnök Úr! Elnö k Úr! Képviselőtársaim! Tisztelt Képviselő Úr! Valóban, 1998. január 1jétől egy olyan kötelező magánnyugdíjpénztári rendszer működik Magyarországon, amely nem vált be. Nem vált be, és ezt már az elején lehetett tudni, mert 6 százalékos költségszinttel in dították, majd 4 százalékra csökkent ez a költségszint, de az állami nyugdíjkasszánál csak 2 százalék. Tehát háromszor, majd kétszer magasabb költséggel működött, ráadásul NyugatEurópában a teljes vagyont a vagyon 8,8 százalékos járulékával, járulékdíjáva l lehetett kezelni, nálunk négyszeres a kezelési díj. A közel hárommillió tag közel 3000 milliárd forint értékű vagyonát összesen 12 év alatt évente 0,73 százalékos reálhozammal kezelték, nagyon rosszul. Ha az emberek, akik kötelezően beléptek - nem az ő d öntésük volt - a kötelező magánnyugdíjpénztár közül valamelyikbe, a 18 közül valamelyikbe, nos, ők veszítettek 234 százalékot ahhoz képest, ha állampapírba fektették volna saját maguk a pénzüket. Nagyon rossz befektetés volt. Ráadásul nem döntöttek róla, hanem kötelezték őket rá. Az állam is rendkívül rosszul járt, ebben az évben is, ahogy a korábbi években, a magyar államnak 600 milliárd forintot, ebből 360 milliárd forintot a kötelező magánnyugdíjpénztár miatt be kell tenni az állami nyugdíjkasszába. En nyivel van kevesebb pénz. Ahogy miniszterelnök úr mondta néhány perccel ezelőtt, ez a pénz hiányzik az állami nyugdíjkasszából. Ennek a pénznek a hiánya veszélyezteti a magyar nyugdíjasok nyugdíjkifizetését. Nem engedhetjük meg, egész egyszerűen, hogy vesz élybe kerüljön a nyugdíjak kifizetése. Tehát rosszul, drágán, pazarlóan működik ma Magyarországon - ráadásul kötelező, el is vették a szabadságunkat - a magánnyugdíjpénztári rendszer. (Göndör István: A döntő többség így döntött.) Valóban, képviselő úr, He gedűs Tamás képviselő úr, megfontoltuk ezt a javaslatot, illetőleg valamennyi javaslatot, amelyet ön fölvetett. Megfontoltuk, és el kellett vetnünk, mert az alkotmány szerint közérdek és magántulajdon ellentétbe kerül. Az Európai Unió alapjogaival kerültün k volna ellentétbe, de ráadásul nem szabad, szabadságalappá kell helyeznünk. Szabad maradni a kötelező, de már aztán 2011. január 1jétől nem kötelező magánnyugdíjpénztári rendszerben, szabad átlépni, visszalépni az állami nyugdíjkasszába. Azt gondolom, n em csupán a kötelező jellegét kell megszüntetni, hanem nem tudunk vállalni állami garanciát a továbbiakban a magánnyugdíjpénztár, a második pillér vagyonára és befizetéseire sem. Azonkívül azt sem tartjuk helyesnek, ha az állami nyugdíjkasszában érvényesít ett kezelési költség kétszeresét eléri a kiadási szint. Azonkívül azt sem tartanánk helyesnek, ha az állami nyugdíjkasszában kisebb költséggel kezelik, és a nyugateurópai magánnyugdíjpénztárakban 0,2 százalékkal kezelik a vagyont, akkor itt ennek négyszer esével kerüljön sor a vagyonkezelésre. Ezek mind pazarló, elfogadhatatlan és szabályozást igénylő elemek. Tisztelt Képviselő Úr! Összességében azt gondolom, hogy egy nagyon hibás, torz, a pénzünket, mindannyiunk pénzét veszélyeztető rendszerről k ell most jó irányba ellépni, szabadságot adni az embereknek úgy, hogy mindenki jól járjon. Jól járjon az is, akinek kevesebb jogosultsága képződött 12 év alatt a második pillérben, de ha visszalép, neki az állami nyugdíjkasszában élvezett jogosultsága lesz meg, és persze az is jól járjon, aki valamivel többet fizetett be, de talán visszakaphatja két részben azt a pici összeget, amivel jobban járt eddig a második pillérben. Tehát szabadságelem és az állami nyugdíjkassza, az állami nyugdíjasok védelme egyarán t vezet bennünket. Nem léphetünk azonban olyan útra, amely az alkotmánnyal, az Unióval és a szabadságértékekkel ellentétes. Köszönöm szépen, képviselő úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Szintén napirend előtti felszólalásra jelen tkezett Scheiring Gábor frakcióvezetőhelyettes úr, LMP: “Szevasz, Taigetosz! A kormány adóintézkedései búcsút intenek a demokráciának és az alacsony jövedelműeknek” címmel. Képviselő úr, öné a szó.
