Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 18 (35. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Kövér László): - MESTERHÁZY ATTILA (MSZP):
835 De abban már van vitánk, miniszter elnök úr, hogy mi az, ami közérdeknek minősíthető. Egészen biztosan nem az a közérdek, amit ön vagy az ön pártja az ujjával rámutatva annak minősít, hiszen nem lehet az, hogy a közérdek egy ember, egy párt vagy egy kormány által legyen meghatározva. Szerin tem nem közérdek, ha a kisebb keresetűeket sújtó adórendszert vezet be a kormány, még akkor sem, ha ezt családi adózásnak hívja. Nem közérdek, ha valaki ügyvezető kormányként egy hozzá ideológiailag közel álló lapot alapít másfél milliárd forintból. Nem kö zérdek az, hogy a rendőrség helyett a Terrorelhárítási Központra költünk 10 milliárd forintot, miközben hál' istennek nem nő Magyarország terrorfenyegetettsége. Nem közé rdek, hogy arra hivatkozunk, hogy a PPP programot be kell fejezni, hiszen valóban, a PPP programok egyik elindítója - és itt egyetértek a volt ifjúszocialista képviselőtársammal, Schiffer Andrással (Derültség és szórványos taps a Jobbik és a kormánypártok soraiban.) abban, hogy igen , a Nemzeti Színház egyfajta PPP program volt, és remélem, hogy elnök úr megkéri majd a fideszes önkormányzatokat és polgármester uraikat is arra, hogy függesszék fel ők is a PPP programoknak és szerződéseknek a végrehajtását. Az sem tűnik nekem közérdeknek, hogy most hirtelen változik a véleményük arról, hogy mit jelent egy különadó. 2008ban még önök arról beszéltek - és a fidesz.huról vettem az írást , amikor az energetikaszektort sújtotta a kormány egy úgynevezett Robin Ho odadóval, amivel utána a rászorulóknak csoportosítottunk át forrásokat, önök akkor azt mondták, hogy a szakemberek szerint az energiaszektort terhelő különadó rossz üzenet a befektetőknek. A gazdaság nem pörgethető fel, ha egy szektorban az egyenként jól működő vállalatokat a kormány hátrányba hozza a térségbeli versenytársakkal szemben. A versenyhátrányt e vállalkozások általában úgy egyenlítik ki, hogy a többletterheket áthárítják a fogyasztókra, vagyis fennáll annak a veszélye, hogy a kisember fizeti me g a piaci viszonyokat torzító kormányzati beavatkozás árát. Ezzel adtunk egy pofont annak a szociális igazságosságnak, amelynek jegyében a kormány a távhőszolgáltatás tarifáit támogatja a remélt bevételekből. Ezt a fidesz.hu és a Magyar Hírlap is használta forrásként. Az sem tűnik nekem nagyon egyértelmű közérdeknek, hogy ha már egy szektort különadóval sújtunk, akkor azon a szektoron belül vannak kiváltságosak, akiknek adott esetben kevesebbet kell fizetni azért, mert ideológiailag esetleg a tulajdonosai k özelebb állnak önökhöz, vagy legalábbis ennek az árnyéka vetülhet az intézkedésekre. Ön arányos közteherviselésről beszélt, de szerintem egy egykulcsos adó nem lehet igazságos - ezzel nem olyan rég még ön is egyetértett a választási kampányban , hiszen az nem arányos, ha a gazdagok járnak csak jól egy adórendszer átalakításával. (14.20) Még akkor sem, ha a gazdag többgyermekes családok járnak jól, miközben a kisebb keresetű többgyermekes családok pedig rosszul fognak járni. Az sem pontosan látszik, hogy mi t kíván tenni a kormány a következő időszakban, hiszen elnök úr folyamatosan átmeneti időszakra hivatkozott, ez 20111213at jelenti - de nem pontosan látszik, hogy mi lesz azután. Hogyan fogja megvalósítani, milyen gazdasági koncepcióba illeszti a kormán y azokat az elképzeléseket, amelyeket megfogalmaz? Hiszen feltételezem, a családi adózás, az adórendszer átalakítása nemcsak három évre, hanem ennél sokkal hosszabb időre szól az önök elképzelései szerint. Éppen ezért ezek az intézkedések ad hoc jellegűek, és pusztán átmeneti időszakra vonatkoznak. Így marad a kérdés, hogy vajon miből lesz gazdasági növekedés Magyarországon, miből lehet az önök által meghirdetett 0 százalékos költségvetési hiánycélt teljesíteni a ciklusban. Mitől lesz Magyarországon 1 milli ó új munkahely? Hogyan alakulhatnak át és miből azok a nagy ellátórendszerek, amiben egyébként egyetértünk miniszterelnök úrral, ami az egészségügyre vagy éppen az oktatásra vonatkozik? Ez mindmind olyan kérdés, amit itt a parlamentben kellene hogy megvit assunk, valóban sokféle vélemény figyelembevételével, sőt nemcsak a parlament, hanem különböző hozzáértő szakemberek megkérdezésével.