Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - Az afganisztáni Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erők (ISAF) műveleteiben történő magyar katonai részvétel engedélyezéséről szóló 2113/2008. (VIII. 27.) Korm. határozat módosításáról szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javasl... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - JUHÁSZ FERENC (MSZP):
803 mindennapi életét megnyomorította, ahogy a tálibok tették, az egészen elképesztő egy XXI. századi nyugateurópai vagy középeurópai demokráciában. (21.20) S végül egy utolsó gondolat. Szeretném képviselőtársam figyelmébe ajánlani Ahmed Rashid vagy Barnett Rubin könyveit szintén Afganisztánról, amelyek leírják, hogy kinek miért van érdeke abban, hogy ott legyenek. Én szívesen elolvasom azt a könyvet is, de lehet, hogy ennél kicsit koherensebben kellene érvelni. Köszönöm. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. Most rendes felszólalásra Juhász Ferenc képviselő úrnak adom meg a sz ót, az MSZP képviselőcsoportjából. Parancsoljon, képviselő úr! JUHÁSZ FERENC (MSZP) : Köszönöm a szót, elnök úr. Én nem rendelkezem személyes élményekkel, mint Gyöngyösi képviselő úr vagy Szabó képviselő asszony, hiszen ők személyesen élté k meg a konfliktus egyes részleteit. Én más szemüvegen keresztül szeretném megközelíteni ezt a kérdést. Ma nincs Európában olyan ország, ahol a saját katonák külföldi szerepvállalása ne tartozna a legszenzitívebb kérdések közé. Ma Európában ebben a kérdésb en nem elsősorban pártpolitikai választóvonalak vannak, a választóvonalak másképpen húzódnak, és bizonybizony egyes döntések kormányok életét rövidítik meg - lásd Hollandia , más helyütt pedig a nemzeti érdek kiváló képviselőjeként ismerik el a kormányt, amelyik külföldre katonát küld. Azt gondolom, amikor egy ország külföldre katonát küld szövetségi rendszerben vagy azon kívül, alapvetően a saját érdekeire kell tekintettel lennie. Gyöngyösi képviselő úr említette a nemzeti érdeket. Jó, ha vitázunk a nemz eti érdekről, mert annak van számos olyan eleme, amelyre ők érzékenyebbek, és vannak olyan elemek is, amelyekre talán mások. Egy ország, a magyar közvélemény számára kell egy olyan vezérlő gondolat, amely nyilvánvalóvá teszi, hogy a Magyar Köztársaság mily en biztonsági kihívásokra készül, kivel szemben, mivel szemben, milyen erővel, kik a szövetségesei, mikor, hol, milyen módon, milyen követelmények alapján alkalmazza a saját védelmi erejét belföldön és külföldön egyaránt. Ezt általában nemzetbiztonsági str atégiába szokták beleírni, amelyet egyébként folyamatosan finomítanak, folyamatosan alakítanak át, hiszen az élet változik. Ma Afganisztánban nem ugyanaz a helyzet, a magyar katonai szerepvállalás szempontjából sem, mint volt öt éve. És nagy valószínűségge l két év múlva nem ugyanaz a helyzet lesz, mint most. Mi egy olyan térben vagyunk itt KeletKözépEurópa közepén, ahol tekintettel kell legyünk mindenekelőtt a saját érdekeinkre, de a szomszédainkra is, és teljesen természetesen arra a szövetségi rendszerr e, amelyben élünk, mozgunk, az Európai Unióra és a NATOra. Az afganisztáni beavatkozás legitimációját nem az Amerikai Egyesült Államok adta meg, arra van egy ENSZ BTfelhatalmazás. Benne vannak az oroszok, és benne vannak a kínaiak, s nem tudom, hogy amik or a döntés született, akkor még ki mindenki más volt benne, de annyi bizonyos, hogy volt egy óriási nagy, addig még nem látott nemzetközi igény arra vonatkozóan, hogy történjék valami. Hogy ez a valami nem olyan formában és nem olyan módon történt, mint a hogy azt a nemzetközi közösség gondolta, az más kérdés, de tény és való, hogy iszonyatos erőket mozgósított, és nagyon sok ország szállt bele ebbe a misszióba. De látszik, hogy az a szándék, az a törekvés, amelyet az afganisztáni katonai akció indításakor nagyon sok állam megfogalmazott - többek között Magyarország is , nem valósult meg, nem olyan ütemben, nem olyan módon. Nyilvánvaló tehát az, hogy végig kell gondolni: ebben a szituációban nekünk vane ott helyünk, szerepünk, másutt vane helyünk, szerepü nk, mi a Magyar Köztársaság érdeke. Az új alkotmány egészen bizonyosan ad lehetőséget és terepet arra, hogy a Magyar Honvédség szerepéről, feladatrendszeréről, a magyar katonák külföldi szerepvállalásának
