Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Gazdasági Versenyhivatal 2009. évi tevékenységéről és a versenytörvény alkalmazása során szerzett, a verseny tisztaságának és szabadságának érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokról szóló beszámoló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal 2009. évi ... - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
779 Nemzeti Bank még ráadásul kamatot is fizet nekik. Semmi irányító szerepe nincs a jegybanknak, és ez egy elképesztő dolog. Köszönöm szépen. (Taps a Jobb ik padsoraiból.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Tisztelt Országgyűlés! Most rendes felszólalásra megadom a szót GaudiNagy Tamásnak, a Jobbik képviselőjének. Öné a szó. (Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) DR. GAUDINAGY TAM ÁS (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kiemelkedően fontos téma ez, amihez most ilyen nagy lendülettel szólnak hozzá képviselőtársaim. Valóban nem kérdés, hogy igazából a nemzetgazdaság és a nemzet fennmaradásának egyik döntő záloga az, hogy meg tudjuke védeni a magyar termelőket, a magyar kézben levő vállalkozásokat, és a magyar fogyasztókat hagyjuke kiszolgáltatni valóban azoknak a multicégeknek, amelyeknek a tombolásáról itt hosszas elemzéseket hallottunk képvi selőtársaimtól, különösen Lenhardt Balázstól, Z. Kárpát Dánieltől, és a többiek is mind erről szóltak. Képese felvenni a versenyt - hogy szimbolikusan is szóljak - a Versenyhivatal? Tude egy jó és hatékony eszköze lenni ennek az élethalá lharcnak, amelynek valóban óriási a tétje, hiszen itt lényegében években kimutatható radikális csökkenés mutatkozik akár az élelmiszerszektorban, akár bármelyik kereskedelmi vagy gyártó szektorban? A nemzeti tulajdonban levő vállalkozások életereje folyama tosan csökken, folyamatosan vesztik a teret, és folyamatosan nyerik a teret azok a hatalmas méretű vállalkozások, amelyek kihasználják az európai léptékeket, a világléptékeket. Éppen ezért nagyon fontos felidézni mindjárt itt a jelentés elfogadása kapcsán folyó vitában, hogy egyáltalán vane saját, szuverén versenyjogunk, vagy sincs, egyáltalán az Országházban tudunke olyan jogalkotási lehetőségekkel felruházni egy magyar versenyhivatalt, hogy az a lehető legmaximálisabb módon védje a hazai vállalkozásokat , védje a hazai fogyasztókat, védje azt a versenyt, amelyet hitünk szerint igazából szabaddá teljes mértékben nem szabad tenni, mert akkor annak valóban a totális kizsákmányolás, a totális anarchia és a gyarmatosítás a vége. Azért szomorú a mérleg, hiszen az uniós csatlakozást a Jobbik Magyarországért Mozgalom, ami akkor még nem volt párt, de mozgalomként már akkor ellenezte, és nagyon sokan elleneztük. Jómagam is európai jogi szakjogász vagyok, és 2001ben szereztem ebbéli szakképesítésemet. Már akkor tisz tában voltam azzal sokadmagunkkal együtt, Drábik Jánostól kezdve nagyon sok embert tudnék mondani, Csath Magdolnát is akár, akikkel együtt azt mondtuk, hogy az uniós csatlakozás kivitelezése abban az időszakban, 2003 és 2004 fordulópontjában, amikor a magy ar gazdaság már lényegében a szinte totális legázoltság állapotába került... - valóban, ahogy Rozgonyi Ernő mondta, volt bankszektor, nincs már magyar bankszektor, volt magyar élelmiszerfeldolgozó gazdaság, már lényegében nincs magyar kézben levő ilyen él elmiszerfeldolgozó gazdaság, az energiaszektort eladták. Hosszan folytathatnánk a sort. Tehát igazából egy teljesen kiszolgáltatott, eszköztelen, saját piacait átengedő, alárendelt szerepbe szorított Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Mondjuk k i, hogy sajnos ezt az uniós csatlakozást a Jobbikon kívül az összes itt meglevő párt, akkor létező - az LMP akkor nem létezett - parlamenti pártok mindegyike közös erővel támogatta anélkül, hogy arra törekedett volna, hogy a magyar csatlakozáskor a verseny jogi szabályok tekintetében, amelyekre az uniós harmonizáció teljeskörűen kiterjedt… Tehát nekünk 2004. május 1jétől mindenfajta érdemi derogáció nélkül kellett átemelni és alkalmazni az uniós versenyjogi szabályokat. Ezek pedig lényegében a senki által f el nem hatalmazott Bizottság szuverén törvényhozása nyomán kialakított szabályok alapján alakulnak. Maga a Bizottság mint jogalkotó egyébként az az Unióban, amely egyben a versenyfelügyeleti szerv is, és lényegében az Európai Unió és főleg a Bizottság ma m ár a transznacionális szinten működő multicégek akaratvégrehajtó gépezetévé vált sajnálatos módon. Ez összeurópai szinten, nem csak Magyarországon, összeurópai
