Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VARGA GÉZA (Jobbik): - ELNÖK (Jakab István): - SZABÓ REBEKA (LMP):
734 Mind a szénddioxkibocsátás csökkentésének, mind a munkahelyteremtésnek vannak hatékonyabb eszközei, amelyek egyébként többnyire pénzügyi forráshiányra hivatkozva nem szoktak megvalósulni. Egyébként ez a jövedékiadókedvezmény évente nagyjából 22 milliárd forint adóbevételkiesést okoz, illetve KEOPpályázatokkal még további 5+3 milliárd forint tal tervezik támogatni ezeket az agroüzemanyagokat, és mi azt gondoljuk, hogy ezt az összeget hatékonyabban lehetne felhasználni más széndioxidkibocsátási intézkedésekre vagy akár munkahelyteremtési intézkedésekre. (15.50) A jelenleg ismert tudományos a datok alapján az agroüzemanyagoknak tulajdonított pozitív környezeti és társadalmi hatások egyáltalán nem bizonyítottak, sőt számos tanulmány és szakmai szervezet nemcsak megkérdőjelezi, hanem cáfolja is ezeket a pozitív hatásokat. Itt utalnék Varga Géza k épviselőtársam “gömbölyű Föld - lapos Föld” metaforájára, ami szerintem egy jó kép volt. Ezért szeretnénk jelezni azt is, hogy a “bioüzemanyag” vagy “bioetanol” elnevezés félrevezető és megtévesztő, ezért helyesebb volna “agroüzemanyag”, illetve “agroetano l” elnevezést alkalmazni. Elhangzott már itt a bizottsági vélemények ismertetése során is és a vitában is, hogy nagyon komoly problémának gondoljuk az agroüzemanyagok alacsony energetikai hatásfokát. Ha már a biomasszát mindenáron valamiféle energiatermelé sre akarjuk használni, akkor inkább hő- és villamosáramtermelésre kell kis léptékben használni, mintsem agroüzemanyagként. Ezt a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének kifejtésében számokkal alátámasztva is hallhattuk. Ehhez képest ez a törvényte rvezet nem tartalmaz utalást sem olyan energiamérlegszámításra, amely alapján a teljes életciklust nézve kiderülhetne, hogy energetikailag egyáltalán megérie megtermelni az agroüzemanyagot. Itt említem megint azt, hogy csak egy utalás történik a fenntart hatósági kritériumokra, amit majd a minisztérium rendeletben határoz meg, de mi azt gondoljuk, hogy ez egy nagyon kevés egy ilyen törvényjavaslat esetében. Szeretném megemlíteni, hogy az agroüzemanyagok termelésének további negatív hatása a közvetett tájha sználatváltozás, amit ezek támogatása, illetve elterjesztése okoz, ugyanis az agroüzemanyagok más tájhasználati formáktól veszik el a helyet, egyrészt élelmiszertermelésre alkalmas területektől, amelyek akár az élelmiszerek drágulásához is vezethetnek, m ásrészt pedig a természetes növényzettel borított vagy éppen regenerálódó területektől, amelyekben szintén jelentős mennyiségű széndioxid van lekötve. Tehát ezeknek a megsemmisítése, felszántása és agroüzemanyagtermelésre való használata esetében ez a te rmészeti rendszerekben megkötött széndioxid felszabadul, tehát nem járul hozzá a törvényjavaslat céljához. Ráadásul sajnos tudjuk azt, hogy ha a gazdasági érdekek szembekerülnek a természeti érdekekkel, akkor a jelenlegi hazai szabályozás sajnálatos módon gyakran az utóbbi rovására dönti el ezt a konfliktushelyzetet. Ilyet tapasztalhattunk a győri Audiberuházás esetében is, amikor egy Natura 2000es területet építenek be gazdasági érdekekre hivatkozva. Tehát azt gondoljuk, hogy ezeket a hatásokat is számí tásba kell venni, amikor azon gondolkodunk, hogy az agroüzemanyagok hogyan csökkentik az üvegházhatású gázkibocsátást. Ráadásul az agroüzemanyagok termelése nagy léptékű, gépesített, intenzív mezőgazdasági termelés során valósul meg, amely véleményünk szer int nem fenntartható, és ellentétben áll az egyébként általában a szólamok szintjén a kormányzat által megfogalmazott vidékpolitikai irányelvekkel, vagyis hogy a kisebb birtokszerkezetet és a családi gazdaságokat támogatnák. Itt már többen említették, hogy a törvényjavaslat címe is rendkívül felemás, mert nagyon nagy problémának látjuk azt, hogy maga a törvényjavaslat szövege nem felel meg a címében deklarált célnak, vagyis nem szolgálja hatékonyan a közlekedés széndioxidkibocsátásának csökkentését, hanem egyoldalúan az agroüzemanyagintézkedést favorizálja; nem vizsgálja a közlekedés egyéb ágazatai, illetve a közlekedésen kívüli energiafelhasználás üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentését célzó egyéb intézkedések hatékonyságát és költségét. Tehát szer intünk a helyes kérdés tulajdonképpen nem az lenne, hogyan támogassuk vagy szabályozzuk az agroüzemanyagok kérdését,
