Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. FÓNAGY JÁNOS, nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
720 A bioüzemanyagok fenntarthatósági kritériumait ké t, a hazai jogrendbe átültetésre kerülő európai közösségi irányelv is tartalmazza. Jelen törvényjavaslat ezekkel összhangban, a bioüzemanyagok közlekedési célú felhasználásának ösztönzését szolgálja olyan feltételek előírásával, amelyek garantálják a bioüz emanyag előállítása és használata során a teljes életciklusra számított üvegházhatású gázkibocsátás csökkentését. A törvényjavaslat hazai hatóköre rendkívül sokrétű, hiszen közvetlenül érinti a bioüzemanyagok alapanyagát megtermelő mezőgazdaságot, közvetve befolyásolja a forgalomba hozott üzemanyagok minőségét és az üzemanyagfejlesztés irányait. Mindamellett kihat még a járműtechnikára is, amint ezt a már ma is forgalmazott, tetszőleges arányú bioetanolbenzin keveréket használni képes gépkocsik száma is m utatja. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat nemzetközi összefüggéseit tekintve is jelentős. Az Európai Unió állam- és kormányfői megállapodtak a klíma- és energiacsomag keretében, hogy a Közösség 2020ig egyoldalúan vállalja az üvegházhatású gázok kibocsátásának 20 százalékos csökkentését. Az EU a vállalást kész immár 30 százalékra növelni, amennyiben a 2012t követő időszakra vonatkozó átfogó egyezmény keretében a többi fejlett ország is összehasonlítható kibocsátás csökkentésre kötelezi magát, és a fejlődő országok felelősségüknek és képességeiknek megfelelően szintén hozzájárulnak a klímavédelemhez. A célok teljesítéséhez valamennyi gazdasági ágazatnak hozzá kell járulnia. Magyarországon a kibocsátott üvegházhatású gázok több mint 10 százaléka a közúti közlekedés üzemanyagainak elégetése során szabadul fel. A közlekedés fenntarthatóvá tételét szolgáló intézkedések széles köre, ezen belül műszakiszervezési szabályozással elérhető üzemanyagtakarékosság, valamint a bi oüzemanyagok használata mérsékelheti a közlekedési eredetű üvegházhatású gázok kibocsátását. Az üzemanyagok teljes életciklusa során felszabadult környezetszennyező gázok mennyiségének ellenőrzése és mérséklése ugyancsak segíthet abban, hogy azok mennyiség ét a közlekedés üzemanyagainak dekarbonizálása révén csökkentsük. Mindezek értelmében e törvényjavaslattal Magyarország mint az Európai Unió tagállama vállalja, hogy 2020ra a közlekedésben felhasznált energia 10 százaléka fenntartható módon előállított, m egújuló energia lesz. De kötelezettséget tartalmaz a törvényjavaslat az üzemanyag forgalmazói számára is. Ez annyit jelent, hogy az üzemanyag egységnyi energiatartalmára vetített üvegházhatású gázok kibocsátását 2020ra jelentősen csökkenteniük kell. A XXI . században a világ visszatér az emberiség létének alapjaihoz, újból a termőföld, a víz, az élelem, az energia és ezen belül már a megújuló energia válik fontossá. A kormány a környezetvédelemben is érvényre kívánja juttatni a nemzeti egység akaratát, előt érbe helyezi a közjó szolgálatát. A megújuló energiák felhasználása a közlekedésben nemcsak a környezet kíméletét jelenti, hanem hozzájárul a gazdaság talpra állításához, a munkahelyteremtésen keresztül pedig a foglalkoztatottság növeléséhez. Könnyű átlátn i, hogy a bioüzemanyag iránti igény megrendelést jelent az üzemeket létrehozó építőipar, a technológiai berendezéseket gyártó gépipar számára is. A megújuló energiák közlekedési hasznosítása összhangban van a kormányprogramnak a káros környezeti kibocsátás ok csökkentésére, a humán erőforrás védelmére vonatkozó vállalásaival is. A bioüzemanyagok alapját képező mezőgazdasági termények jelenleginél hatékonyabb agrármarketingje és az összehangolt piacpolitika fontos eszköz lehet a gazdák jövedelmének növelésébe n éppúgy, mint a külső és belső kereslet növelésében, bővítésében. A bioüzemanyagok fejlesztése, hatékony gyártása és felhasználása felértékeli a kutatásfejlesztés, az innováció szerepét is, teret nyújt a kreatív iparági kezdeményezéseknek, és áthullámzik az oktatás, a környezettudatos nevelés irányába. Bizony mindnyájunknak át kell formálni gondolkodásunkat, hiszen a XXI. század alapvetése, hogy a természetet nem felélni kell, hanem vele összhangban, annak részeként élni. Ugyan nem ennek az előterjesztésn ek a témája, de azért szeretném jelezni, hogy a kormányzat a továbbiakban is kiemelten kezeli a megújuló energiaforrások más formáit is. Éppen ezért készül
