Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SIMON GÁBOR (MSZP):
712 Képviselőtársaim talán még emlékeznek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvényről történő szavazásra, hiszen nem is történt olyan régen, a törvény 2010 márciusában került kihirdetésre . A jogalkotói szándék szerint a törvény a Ptk. keretébe foglalt öröklés anyagi jogi szabályainak érvényesülését biztosító eljárást hivatott szabályozni, ezért érthető okokból annak számos jogintézménye - például a hagyatéki gondnok, a végrendeleti végreha jtó - már az új Ptk. szabályaira épült. Az új Ptk. további sorsa ismeretes. Hatálybalépés előtt az Alkotmánybíróság megsemmisítette annak hatályba léptető rendelkezéseit, és külön törvény is megerősítette, hogy az új polgári törvénykönyv nem lép hatályba. Ezen előzmények után viszont számos ellentmondás keletkezett a korábbi, tehát a jelenleg is hatályos törvénykönyvünk és az új Ptk. szabályaihoz igazított hagyatéki eljárásról szóló törvény között. Képviselőtársaim is bizonyára könnyen beláthatják tehát, ho gy szükségesnek mutatkozik az említett jogszabályok összhangjának megteremtése, jogintézményeink ismételt összefésülése. A jelen törvényjavaslatunk pontosan ezt a célt szolgálja. Ahogyan hallhattuk, a javaslat ezenfelül szövegpontosító kiegészítéseket is t artalmaz, illetve három jogintézményt is megújít, valamint hoz létre. Ilyen a perfeljegyzéshez hasonló tájékoztatás a megismételt hagyatéki eljárás megindulásáról, a jegyző ingatlannyilvántartáslekérdezési jogosultságát kiszélesíti, valamint az elaprózód ott mezőgazdasági termelést szolgáló földeknek a magyar állam javára ajándékozását is szabályozza. Ezekről a kérdésekről az államtitkár úr már részletesen beszélt, így erre nem kívánok kitérni. Néhány gyakorlatban előforduló problémára is megoldást nyújt a törvényjavaslat, ezek egyike az úgynevezett ultima ratio illetékességi szabályát hozza létre, arra az esetre, ha az elhunyt magyar állampolgárnak az állampolgárságon kívül semmilyen, az illetékességet meghatározó kapcsolata - tehát lakóhelye, tartózkodási helye, elhalálozásának helye vagy vagyona fekvése - nincs Magyarországgal. Ilyenkor az öröklésben érdekelt kérelmére a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az eset összes körülményeinek figyelembevételével, például a közjegyző nyelvtudásának ismeretében dönt arról, hogy ki legyen az eljárás lefolytatására illetékes. 2012. július 1jétől írja elő a javaslat az elektronikus kézbesítést bizonyos körökben. Ennek az az indoka, hogy a felkészülés még nem teljes körű az infrastruktúra vonatkozásában. A javaslat - és ez is egy gyakorlati problémát orvosol - értesítési kötelezettséget ír elő arra az esetre, ha a hagyatéki leltár felvételekor életbiztosítási vagy halál esetére szóló balesetbiztosítási szerződés kerül elő. Ezzel elkerülhető, hogy a kedvezményezett, ha e rről a státusáról nem tud, ne kapja meg a jogos részesedését. A fentiekre tekintettel a frakció nevében is kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Megtisztelő figyelmüket köszönöm. (Taps a kormánypártok soraib an.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A fideszes frakcióhozzászólást követően most az MSZPé a szó. Simon Gábor képviselő úr, tessék parancsolni! DR. SIMON GÁBOR (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A h agyatéki eljárással az állampolgárok egy tragikus magánéleti esemény révén, családtagjuk elvesztésének szomorúsága után találkoznak. Ebben az élethelyzetben tehát elsősorban az emberiességi, kegyeleti szempontokra kell tekintettel lennünk, és ilyen szempon tok mellett kell a jogbiztonsággal kapcsolatos elvárásokat is teljesíteni, így időhatékonynak, költségtakarékosnak, a modern technikai és informatikai lehetőségeket kihasználó eljárásnak kell lennie az öröklési jogban, illetve a polgári jog ezen részében. Az új hagyatéki eljárási törvényt tavaly fogadta el az előző Országgyűlés, megalkotására egyfelől - ahogyan ön is említette - az Alkotmánybíróság 13/2008. számú határozata ösztönözte a jogalkotót,
