Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
710 ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : A vitát most napolom el az államtitkári hozzászólás után. Köszönjük szépen, államtitkár asszony. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló t örvényjavaslat általános vitája ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/1244. számon , a bizottsági ajánlást pedig T/1244/7. számon megismerhették. Most az előterjesztői expozé következik. Friss váltás, az államtitkár asszony után köszöntjük államtitkár urat. Megadom a szót Répássy Róbert úrnak, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlé s! Nem fogom kihasználni ezt az időt, merthogy szándékaink szerint alapvetően egy technikai törvényjavaslat fekszik a Ház asztalán, de azért természetesen vannak benne érdemi döntést igénylő kérdések is. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim é s Uraim! Az előző parlamenti ciklusban igen sok szó esett az új Ptk.ról, azaz a polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvényről. Engedjék meg, hogy csupán egy mondat erejéig visszatérjek rá, és egy körülbelül fél évvel ezelőtti eseményre emlékezte ssem tisztelt képviselőtársaimat. Az új Ptk. hatályba léptető rendelkezéseit ugyanis az Alkotmánybíróság 2010. április 28. napján megsemmisítette. Ezt a mindenkori jogalkotónak el kell fogadnia, illetve el kell végeznie az ebből eredő feladatokat. Az egyik ilyen feladat, hogy módosítani kell néhány olyan jogszabályt, amely az új Ptk. fogalomrendszerére épült, és ezért kvázi vissza kell vezetni a szóhasználatukat, illetve a bennük szabályozott eljárási rendet a hatályos Ptk.ban alkalmazott jogintézményekre. Van, ahol ez egy egyszerű szócserével elvégezhető, de a 2011. január 1. napján hatályba lépő, a hagyatéki eljárásról szóló törvénnyel egy kicsit bonyolultabb volt a helyzet, ezért kívánta a kormány külön törvényjavaslatban előterjeszteni annak módosítását . Az új Ptk. ugyanis igen sok érdemi változtatást vezetett volna be az öröklési anyagi jogi területen. Így az ennek érvényesülésére hivatott eljárásjogi szabályozás területén is jóval bonyolultabb feladat annak eldöntése, hogy melyek azok a szakaszok a tör vényben, amelyek függetlenek a Ptk.tól, és 2011. január 1jén változatlanul hatályba léptethetők, és melyeken érdemes kisebb mértékben módosítani, illetve mit kell törölni. Másrészt, mivel a módosítás a törvény szakaszainak nagyjából egyharmadát érinti, e z egyfajta felhatalmazást is ad a jogalkotó számára, hogy ne csak egyszerű technikai pontosítást hajtson végre, hanem koncepcionálisan is átgondolja, hogy lehete még érdemben javítani az eljárási szabályokon. Három ilyen területet szeretnék tisztelt képvi selőtársaim figyelmébe ajánlani, ahol az eredeti törvényben foglaltakhoz képest lehet lépni annak érdekében, hogy az eljárás az érintett állampolgárok és hatóságok igényeinek még jobban megfeleljen, gyorsabb és korszerűbb legyen. (14.00) Az első ilyen új j ogintézmény, hogy a mezőgazdasági ingatlan és a kapcsolódó ingóságok az államnak is felajánlhatóak. Lényegében az örökség odaajándékozásáról van szó, amelyet a magyar állam automatikusan elfogad. Ennek hátterében az áll, hogy a magánszemélyek tulajdonában lévő egyes földek, gazdaságok az öröklési folyamatok során bővülő tulajdonosi kör miatt túlzottan elaprózódtak, nyilvántartásuk, használatuk és fenntartásuk ellehetetlenült, gyakorlatilag értéktelenné
