Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - Pany Yahtotou, a laoszi nemzetgyűlés alelnöke és delegációjának köszöntése - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - SZILÁGYI PÉTER, az LMP képviselőcsoportja részéről:
705 De miről szól a Fidesz mostani reformtervezete? Szétszedni, amit a szocialisták összeraktak, és másképp összerakni. A régió szitokszó lett, az ala p a megyerendszer, oda viszont néhány jó lobbierejű szerv kivételével igyekeznek minden szervet belapátolni. Ez törvény nélkül is menne, de önök politikai vezetést akartak, és ahhoz már kellett a törvény. Az összevonás megint csak költségvetési jellegű, ug yanis egy költségvetési szerv lesz, de a szakmai feladatellátást önmagában nem érinti, hiszen a hivatalba szakigazgatási szervként tagozódnak be az eddig önálló szervek. Ezeket szakmai ügyekben nem a közigazgatási és igazságügyi miniszter, hanem a szakmini szter fogja irányítani. Ez a koncepció annyiban húszéves, hogy ez lett volna a területi közigazgatásnak az államigazgatási szakemberek nagy része által támogatott elvi modellje már a 90es években is, de akkor csak az építésügyet, a gyámügyet és a szociáli s ügyet sikerült beszervezni és benntartani szakigazgatási szervként. A Lehet Más a Politika támogatni tudja mind a közigazgatás hatékonyabb, egyszerűbb, átláthatóbb működésének előmozdításával, mind az erősebb területi koordinációval kapcsolatos kormányza ti célokat. A törvényjavaslat általános indoklása így fogalmaz: “A fő célkitűzés az eddigieknél összefogottabban, ellenőrzöttebben és költségtakarékosan működő területi államigazgatás megteremtése, ezáltal a kormány területi feladatellátása hatékonyságának és eredményességének megvalósítása.” A cél nemes, támogatható, de nem tudunk eltekinteni attól a félelmünktől, hogy megint egy előkészítetlen, politikai zsákmányszerzést szolgáló törvényjavaslat fekszik előttünk. Engedjék meg, hogy ismertessük aggályainka t. A jogalkotási törvény szerint a jogszabály megalkotása előtt elemezni kell a szabályozni kívánt társadalmi, gazdasági viszonyokat, az állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését, az érdekösszeütközések feloldásának a lehetőségét. Meg kell vizsgál ni a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit, amiről a jogalkotót tájékoztatni kell. Sajnálatos módon az Országgyűlés számára önök nem küldtek tájékoztatást a szabályozás várható hatásáról, hiszen a felállítandó kormányhivatalok személyi, tárgyi, funkcionális, működési feltételeinek elemzése nem történt meg, így nem ismerhetjük a várható ágazati érdekösszeütközések kezelésének a módozatait. Elengedhetetlen feltétel tehát a törvény véleményezéséhez hatástanulmány elkészítése, amely tartalma zza a kormányhivatalok felállításával kapcsolatos elemzéseket, a megszűnő, beolvadó, illetve önállóságukat részben megőrző, koordinációs jogkörbe kerülő szervekre vonatkozóan is. Tudjuk, hogy a minisztérium szinte teljes apparátusa gőzerővel dolgozik azon, hogy az integráció 2011. január 1jére megvalósuljon, de az eddigi reformpróbálkozások csúfos kudarcai bebizonyíthatták önöknek, hogy valós ágazati párbeszéd nélkül lehetetlen tartós és sikeres reformot elérni a közigazgatásban. Térjünk á t a hivatalok vezetésére. Azt természetesen nem feltételezzük a Fideszről, hogy azért akar pártkatonákat állítani a kormányhivatalok élére, hogy a Szentkirályi utcában politikailag nem korrektnek minősített szakmai döntéseket még időben lebunkózzák, arra p edig még csak gondolni sem merünk, hogy a kisebb parlament ára az volt, hogy néhány, 2014ben az Országgyűlésből biztosan kikerülő képviselőnek addig is zsíros állása legyen. Szabó Erika államtitkár asszony a nyáron úgy fogalmazott, hogy a kormányhivatalok élére szánt kormánymegbízottak lesznek a kormány kinyújtott keze. Államtitkár asszony nem titkolta, hogy szerepük politikai jellegű lesz, a kormánymegbízott lesz az első számú vezető, mellette pedig a hivatalvezető és az ő szakmai helyettese, a főigazgató irányít majd. Államtitkár asszony azzal magyarázta a kormánymegbízott politikai funkcióját, hogy egy hivatalnok nem biztos, hogy minden esetben érdekelt a kormánydöntések végrehajtásában, hiszen semlegesként kell dolgoznia. Érdekes eszmefuttatás ez, hisze n tudjuk nagyon jól: minden demokratikus jogállam arra törekszik, hogy a törvényhozás tagjai végrehajtsák a végrehajtó hatalom akaratát. (Sic!) Montesquieu is pontosan így álmodta ezt meg.
