Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője:
687 DR. GAUDINAGY TAMÁS , az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője : Köszönöm szépen, elnök úr, a lehetőséget. Az alkotmányügyi bizottságban tegnap megtárgyaltuk az előterjesztett javaslatot, és kisebbségbe kerültünk azzal az álláspontunkkal, hogy szerintünk ebben a formájában a törvényjavaslat nem bocsátható általános vitára, és nem támogatható, bá r alapvető céljaival egyetértünk, tehát az erős állam a Jobbik víziójában is egy nagyon fontos kiindulópontja annak, hogy a nemzeti érdekek és a nemzeti értékek kibontásra kerülhessenek, és ismét olyan helyzetbe kerülhessen ez a nemzet a saját hazájában, h ogy ne alárendelt szerepet élhessen. És az állami hivatalokkal szemben is meg kell változzon ez a helyzet, hiszen gyakorlatilag az a túlbürokratizált és tulajdonképpen az etatista államfelfogásból táplálkozó elv, amely a mai hivatalok többségét még mindig jellemzi, az rendkívül kellemetlenné és rosszízűvé teszi a hivatalos ügyek intézését a magyar emberek számára. Az előterjesztésben azonban ez a kormányhivatali struktúra, amely célját tekintve, mondjuk, jó irányt mutat, tehát centralizálni kell az államiga zgatási szervezetrendszert, ezzel mindenképpen egyet lehet érteni, azonban ez a fajta közvetlen és direkt alárendelése a kormánynak az intézményrendszer vezetőin keresztül egy közvetlen, tulajdonképpen a kormány hajtószíjára felfűzött szervezetrendszerré d egradálja az államigazgatási szervezetrendszert. Tehát álláspontom szerint - és ezt a kételyünket mondtuk el - alkotmányos kötelezettsége a kormánynak többek között a jogok, az alapvető jogok védelme, biztosítása és garantálása és egy olyan intézményrendsz er működtetése, ahol az állampolgárok a társadalmi szerződés keretében az ügyeiket, különböző hatósági ügyeiket intézhetik. Ez az irány, mondom, így alapvetően tehát nem mondható rossznak, azonban ez a fajta centralizáltság most már elért egy olyan szintet ebben a tervezetben - a részleteket majd Apáti István képviselőtársam fogja a felszólalásában részletesen kifejteni , ami miatt azért aggályosnak érezzük a javaslatot. Egyedül egyetlenegy párt lehet, azt gondolom, talán még az LMP mellett hitelesnek mond ható, a Jobbik és az LMP, amelyek azt mondhatják, hogy az álláshalmozás elleni harc - tulajdonképpen - hiteles képviselői, figyelemmel arra, hogy korábban semmilyen formában nem vett részt a Jobbikfrakció, a Jobbik Magyarországért Mozgalom az ország irány ításában. (12.10) Ebből fakadóan nem is szándéka, de még nem is volt lehetősége arra, hogy többes tisztséget, álláshalmozást valósítson meg. Úgy gondoljuk, hogy ez az álláshalmozási irány nemhogy korlátozást nyert volna, de ezzel a javaslattal egy újabb te repre terjed át. Azt gondolom, éppen elég kihívás és nehézség az a kormánytöbbség tagjainak, hogy képviselőinek több mint harmada - vagy közel harmada - polgármester lett. Mellette még ilyen jelentős szakigazgatási feladatot ellátó területi közigazgatási s zerv vezetését ellátni felelős országgyűlési képviselőként véleményem szerint nem lehet, ezért nagyon aggályosnak érezzük ennek a kapunak a kinyitását. S még egy aggály - amiről úgy érezzük, hogy abszolút ellenkezik a jogalkotási törvény szellemével és bet űjével : a közigazgatási eljárásról szóló törvénynek egy nagyon nagy, szinte átfogó, generális módosítására kerül sor, az indokolás szerint az új struktúra kialakítására tekintettel. Én alaposan átnéztem, és a 37 módosító bekezdésből igazából 5 alatt van azoknak a módosításoknak a száma, amelyek kifejezetten a kormányhivatali struktúra kialakítása miatt váltak szükségessé, a többi a közigazgatási eljárási szabályoknak kétségkívül egyfajta reformját jelenti, többek között a jogorvoslati rendszerben, az eljá rási határidőkben, az eljárásban részt vevő ügyfelek szerepére vonatkozóan, tehát látni egy jó irányzatú szándékot, de nagyon szerencsétlen dolog egy hivatali struktúra kialakításáról szóló strukturális jogszabállyal egy eljárási jogszabálytömeget megtárgy alni. Erre külön vitafórumot kellene adni, külön lehetőséget kellene kapni az országgyűlési képviselőknek, a frakcióknak, hogy komplexen átgondolhassák a közigazgatási eljárási törvény történetét, hiszen egy viszonylag friss jogszabályról van szó, és most láthatóan komoly revízió alá kerül olyan tekintetben, ami túlmutat egy szükségképpeni törvénymódosítás terjedelmén.
