Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
680 A dekoncentrált szervek széles körének bevonása a koordinációba megteremtette a területi államigazgatási szervek működési integrációját. A kormány második jelentős lépésének tekintendő a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalok bázisán létrejövő fővárosi, megyei kormányhivatalok felállítása 2011. január 1jétől. Ennek alapvető szervezeti kereteit teremti meg a jelen törvényjavaslat. Jelenleg 33 darab területi államigazgatási szerv működik különböző struktúrákban hazánkban. Ez széttagolt, átláthatatlan rendszert jelent. (Nagy zaj az MSZP padsoraiban.) A kormány célja… (Az elnök csenget.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Elnézést kérek, államtitkár asszony. Megkérem MSZPs képviselőtársaimat, ha n em érdekli önöket az előterjesztés, akkor fáradjanak ki. Köszönöm. (Kovács Tibor: Arról beszélünk, amit mond az államtitkár asszony, vitát váltott ki.) Folytassa, államtitkár asszony! DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm. Tehát a 33 darab területi államigazgatási szerv rendkívüli széttagolt és átláthatatlan rendszert jelent. A kormány célja, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal kialakításával ezt a szervezeti rendszert ésszerűbbé, ha tékonyabbá tegye. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakítása során a területi államigazgatás szervezeti integrációjára kerül sor. Erről már elfogadott kormányhatározat rendelkezik, az 1191/2010. (IX.14.) számú kormányhatározat. A kormány döntése ala pján 15, jelenleg önállóan működő ágazati dekoncentrált szerv kerül be szakigazgatási szervként a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezetébe. A kormányhivatalok kialakításával elsősorban a funkcionális feladatok területi szintű integrációja valósul meg , a szakigazgatási szervek szakmai autonómiájának érintetlenül hagyásával. Az integrálásra kerülő szervek között vannak például a munkaügyi szervezetek, a megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatalok, a földhivatalok, a regionális fogyasztóvédelmi felügye lőségek és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodái. Tisztelt Képviselőtársaim! A mindenkori kormány alkotmányból fakadó alapvető joga az általa irányított államigazgatás szervezetrendszerének kialakítása. Ennek keretében a kormány az á llamigazgatási feladatok ellátására törvényi felhatalmazás nélkül hozhat létre, szüntethet meg vagy szervezhet át államigazgatási szerveket. A fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakítását azonban a kormány olyan mérföldkőnek tekinti a magyar közigazgat ás történetében, amelynek hosszú távon is sikeres és eredményes megvalósításához nemcsak szakmai, de politikai támogatottság is szükséges. Éppen ezért kívánjuk a kialakítás és a szervezet alapvető elemeit törvényben rögzíteni és ehhez az Országgyűlés támog atását kérni. Ezt jelenti a nemzeti együttműködés elvén alapuló kormányzás. 2011. január 1jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok a közigazgatási hivatalok bázisán jönnek létre. Az új hivatal mind a közigazgatási hivatalnak, mind az integrálásra kerül ő területi államigazgatási szerveknek általános jogutódja lesz, csakúgy, mint a közigazgatási hivatal, a fővárosi és megyei kormányhivatal is a kormány általános hatáskörű területi szerve, mégpedig a kormány erős területi szerve lesz. A megyei szervezés mi att a jelenlegi átláthatatlan rendszernél világosabb struktúrában és az állampolgárokhoz közelebb kerül az ügyek intézése. A fővárosi és megyei kormányhivatalok székhelyei Budapest és a megyeszékhelyek lesznek. A fővárosi és megyei kormányhivatalok egysége s, önálló költségvetési szervek lesznek. A kormányhivatal vezetésében három szint jelenik meg. A kormánymegbízott vezeti a hivatal egészét, míg a főigazgató a hivatal szervezetét. Ez a kettős vezetés nem egyedülálló a magyar közigazgatásban, a központi áll amigazgatásban például hasonló a miniszter és a közigazgatási államtitkár mint minisztériumi szervezet vezetőjének a viszonya. A törvényjavaslat alapján egyértelmű, hogy míg a főigazgató a hivatali szervezet vezetője, és így működése alapvetően a
