Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
670 ügyészi szervezet működésével kapcsolatban éppen a kommunizmus időszakában is akár hihetetlenül komoly és teljesen alapos kritikákat fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy tulajdonképpen az állam, illetve az állampárt akaratának a végrehajtó eszközévé silányult. Sajnos azonban azt kell mondani, hogy ennek az utóbbi években is láttuklátjuk a példáját - ugye, ezt nem tudjuk most bizonyítani - az ügyészi teljesítményekből, főleg ha a 2006 őszi ügyészi működés re gondolunk, amikor a megtorlási eljárásokban az ügyészek sajnos bizony vezető szerepet vittek azokkal az előterjesztésekkel, amelyek során olyan esetekben kezdeményeztek tömegesen előzetes letartóztatást, amelyek az akkor hatályos büntető anyagieljárási jogszabályokkal ellentétesek voltak, törvénysértők voltak, de ezért a mai napig egyetlen ügyészt semmilyen joghátrány nem ért. És ez egy hierarchikus szervezet, tehát a legfőbb ügyésznek igenis van ráhatása arra, hogy milyen irányban működik az ügyészi sz ervezet. És mi az ügyészi szervezet lényege? A nyomozásfelügyelet, vádemelés, vádképviselet, a közigazgatás törvényességi felügyelete. Tehát nagyon komoly, döntő garanciális szerepe van annak, hogy az ügyészség milyen irányban működik. A legfőbb ügyész sze repének a megváltoztatása ezért fokozott figyelmet kell hogy érdemeljen egy jogállami keretek között működő államban. Az előterjesztésnek az a legaggasztóbb része, ami nincs benne, mégpedig az, hogy az ügyészségi jogállásról szóló törvénymódosításban, ami már elkészült, és ami már olvasható a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján, abban már azt látjuk, hogy kilencéves időtartamra kívánják a legfőbb ügyész mandátumát meghosszabbítani, illetve az új struktúrában ezt megalkotni. Mi indokolja igaz ából az előterjesztést? Lássunk tisztán: természetesen a legfőbb ügyész lejárófélben lévő mandátuma. December közepén eléri a nyugdíjazási kort a jelenlegi legfőbb ügyész, és - bár azt gondolom, sokan nem fogjuk sajnálni az ügyészi szervezet éléről való tá vozását - mindenképpen váltás kell. Ezt mi magunk is szorgalmazzuk; különösen a koncepciós eljárások kapcsán adott elégtelen válaszában bizonyította nemrégiben az Országgyűlésben, hogy mennyire alkalmatlan a feladatára. Nagyon jó eszköz volt ez az interpel láció például arra, hogy a vele szembeni bizalmat vagy bizalmatlanságot ki tudják mutatni a képviselők. (10.50) Tehát én azt gondolom, hogy ezt a szakirodalom teljesen egyértelműen letisztázta, hogy ugyan az interpellációnak a legfőbb ügyész vonatkozásában nincs igazi szankcionálási szerepe, de mégis a parlamenti ellenőrzésnek egy olyan kifejezett eszköze, ami a kérdésnél több. Tehát valóban itt van a képviselőnek lehetősége arra, a kérdezőnek, hogy válaszoljon, illetve döntenie kell a Háznak arról, hogy te tszike a Háznak ez az álláspont vagy ez az irány, amit a legfőbb ügyész képvisel, vagy sem. Jelen esetben sajnálatos módon elmondható, hogy a többségnek tetszett az az elfogadhatatlan válasz, hogy a koncepciós eljárásokat, amelyeket még a GyurcsányBajnaiidőszakból örököltünk, folytatni kell. Nagyon bízom abban, hogy a legfőbbügyészváltással ez a szemlélet is megváltozik. Viszont ha 9 évre betonozódik be a legfőbb ügyész… Most nem kaptuk meg előterjesztésként, tehát ez a másik kritika, ami elmondható, ho gy azt gondolom, akkor lett volna teljesen tiszta a kép és teljesen tisztességesnek nevezhető ez a jogalkotási eljárás, garanciálisan is korrekt, ha magunk előtt látjuk már most, hogy milyen ügyészi szervezeti jövőképet és milyen mandátumhosszat tervez a k ormánytöbbség. Márpedig úgy tűnik, hogy ez a 9 év nagyon komolyan átgondolásra került vagy kigondolásra került. Ezzel pedig lényegében ciklusokon átívelő, megkerülhetetlen szereplő lesz a mostani kormánytöbbség által megválasztott legfőbb ügyész, aki a vád képviselet és vádemelés legfőbb embere, tehát magyarul, az elkövetkezendő legalább két ciklusban fogja működését kifejteni a legfőbb ügyész. Ez pedig azt jelenti, hogy ha ez valóban így van, akkor a legfőbb ügyésszel szembeni interpellációs lehetőséget leg alább minimálisan biztosítani kell, maximálisan pedig, mondjuk, akár a visszahívhatóság intézményét is vissza kellene emelni a magyar alkotmányos rendszerbe. Ha olyan szintű bizalmi vákuum merül föl a legfőbb ügyésszel szemben, akkor azt gondolom, ez lenne az igazán hiteles garanciális eszköz, hogy rendben, akár kapjon egy hosszabb
