Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
667 Ez a szakmaiságot meg fogja kérdőjelezni, és számunkra rendkívül aggályos. Ennek a részleteiről, amiről most beszéltem, természetesen a következő törvénynél, a következő napirendi pontban tárgyalandó törvénynél részletesen is fogunk beszélni. Végezetül a harmadik tárgyköre ennek az alkotmánymódosításnak, alkotmányos szabályozásnak az ügyészségre vonatkozó szabályok. Ha valahol nincs sürge tő módosítási kényszer, itt bizony nincsen. Hiszen ez a rendszer, az ügyészség alkotmányos jogállása, az elmúlt húsz évben bizonyos korrekciókkal - mert azért volt ebben változás, az ügyészség nyomozati jogkörében, egyébben, tehát voltak bizonyos korrekció k az elmúlt időszak jogalkotásában; de gyakorlatilag a rendszerben való elhelyezésében gyökeres változás nem volt. Ha valami kibírná, sőt ki kellene hogy bírja addig, amíg az új alkotmány és ebben az alkotmányozási folyamatban az egyes frakciók álláspontja megismerhető, hogy hogyan helyezkedik el a rendszerben, hát ez az a téma, aminek ki kellene bírnia. Mert egyáltalán nem mindegy - itt Varga képviselőtársam is utalt rá a hozzászólásában, hogy több modell van , hogy az új alkotmány akare modellt váltani. Ez egyáltalán nem mindegy. Mert nem ördögtől való egy modellváltás sem, de - most anélkül, hogy az MSZP ebben kialakított álláspontját itt részletesen ismertetném, mert nem ez a tárgya most az alkotmánymódosításnak - azt szeretném elmondani, hogy a modell váltás, ha a rendszer kapcsolódási pontjait világossá tesszük, akkor nem ördögtől való. De ezt nem így kell eldönteni, egy előrehozott alkotmánymódosításban, amiben nyilvánvaló, hogy a cél az, hogy az ügyészség feletti kontroll eszközrendszere gyengüljön. Hiszen azzal, hogy az interpelláció lehetőségét megszüntetik, ezzel a parlamentnek az egyik legerősebb ellenőrző jogosítványát szünteti meg most vagy kívánja megszüntetni most a Fidesz. Az, hogy kérdést lehet feltenni, és a kérdésre majd válaszolnak, az is persze egy ellenőrzési eszköz, nem tagadom, de egész más a súlya annak, amikor egy parlamenti többségnek kell szavazással kinyilvánítania azt, hogy egy adott kérdésben a választ elfogadjae vagy sem. És énszerintem ez nem kifejezetten politikai kontroll. Szerintem hibás az a beállítás, hogy nincs politikai funkció, és ezért politikai kontroll alá nem lehet vonni az ügyészséget, ez egy hibás felfogás. A valódi parlamenti ellenőrzési eszköztár sokféle módon használható, nyilván lehet politikai eszközként is használni, de lehet szakpolitikai vagy egyéb eszközként is használni; vagy ki lehet nyilvánítani egy olyan álláspontot, amelyről az Országgyűlés többsége azt gondolja, hogy elfogadhatatlan a legfőbb ügyész részéről. Nem X., Y., Z. legfőbb ügyészről beszéle k, a rendszerről, a modellről beszélek, és az alkotmányelőkészítő folyamatban a Magyar Szocialista Párt ezzel kapcsolatos álláspontja részletesen ki fogja fejteni, hogy mi mit javaslunk. Összességében tehát a mi álláspontunk szerint most nincs kényszer, h ogy alkotmányt módosítsunk, nem is tartjuk helyesnek, hogy ilyen kutyafuttában, most már hetedszer alkotmánymódosításra kényszerítik a tisztelt Házat. A kormány sem tartja ezt elég fontosnak (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) , mert minden tiszteletem Répássy államtitkár úré, de egy alkotmánymódosításnál azért jobb helyen részt szokott venni a köztársasági elnök, a miniszterelnök, ha ennek olyan súlya van, és a miniszter adja elő. (Az elnök ismét csenget.) Mondom még egyszer: az államtitkár úré minden tiszteletem, de itt erre most nem kerülhetett sor. Az MSZP ezért nem fogja megszavazni. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő asszony. A következő hozzászóló GaudiNagy Tamás képviselő ú r, Jobbik. Öné a szó, képviselő úr. DR. GAUDINAGY TAMÁS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat kapcsán a Jobbikfrakció álláspontját szeretném összefoglalni, de igazából ez sok tekintetben közösséget mutat azo kkal a kritikai álláspontokkal, amelyeket az ellenzék eddig már megfogalmazott. És ezt nem
