Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. SCHIFFER ANDRÁS, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. VARGA ISTVÁN (Fidesz):
663 ügyészséggel é s a Legfőbb Ügyészséggel kapcsolatos státus kérdésében mi az álláspontunk. Szeretnénk nyomatékosan hangsúlyozni, hogy a Fidesz országgyűlési képviselői támogatják a most benyújtott törvényjavaslatot a legfőbb ügyésszel kapcsolatosan, különös tekintettel ar ra, hogy itt is van egy alkotmánybírósági döntés, amely kötelező erővel bír, és amelynek megfelelően valóban az alkotmányt módosítani kellett, és az ügyészség, a legfőbb ügyész különleges státusára tekintettel helyesen és az alkotmánybírósági döntés szelle mében született meg az a javaslat, amely most itt a Ház előtt fekszik, hogy a legfőbb ügyészhez kérdés benyújtható, de interpelláció nem nyújtható be. Itt zárójelben talán megint egy régi történelmi példa jut eszembe, október 25én az a hírhedt taxisblokád , bizonyára emlékeznek képviselőtársaim, amikor itt a csőcselék fellázadt a fennálló kormány ellen (Felzúdulás az MSZP soraiban.) , és ebben az esetben - igen, így mondtam, pontosan, és ezt hangsúlyozom is , kérem szépen, a felelős magyar kormányt meg akar ták buktatni. Ebben az esetben, kérem szépen, történt - és most mondandóm lényegére történt , Györgyi Kálmán volt akkor a legfőbb ügyész, a blokád lezárása után kérdést intéztek - nem interpellációt, hanem kérdést intéztek a legfőbb ügyészhez, nagyon ügye sen egyébként , és erre a kérdésre válaszolt akkor a legfőbb ügyész. Tehát ha interpellációt intéztek volna, akkor érdekes lett volna az ezzel kapcsolatos parlamenti döntés, bár ebben is lehet, hogy további vitákat indukálhatnánk. Tehát a lényeg, hogy én maximálisan egyetértek azzal, hogy ilyen státusban, amilyen státusban a legfőbb ügyész és a magyar ügyészség van, ebben a helyzetben igenis kétharmados törvény szükségeltetik a megválasztásához, az Országgyűlés kétharmada kell, hogy a megválasztáshoz szava zatot biztosítson, illetve hogy nem interpellálható. Tisztelt Képviselőtársaim! Végigtekintettem, és munkatársaim megnézték, hogy milyen az ügyészség státusa Európában, hol van még ilyen, mint Magyarországon. A szakembereknek az a véleménye, de lehet, hogy ezt valaki megcáfolja, hogy ilyen különleges és egészen érdekes státusban ügyészség nincs Európában, csak Magyarországon. És most, tegnap este döbbentem rá arra, mert bizonyára tudják, ismerik, hogy korábban nagyon hosszú időn keresztül, évtizedeken keres ztül működött a magyar királyi ügyészségről szóló, azt hiszem, 1871es XXXIII. törvény, amely nyilvánvaló, hogy a kormánynak volt alárendelve, és nyilvánvaló, hogy az igazságügyminiszter, aki a felügyeletet gyakorolta, vállalta a politikai felelősséget az ügyészségért. Ezt az egyébként nagyon jól bevált, és ma Európában mindenütt - Dániában, Ausztriában, Németországban - követett gyakorlatot az én születésemkor, 1953ban, az átkos Rákosikorszak kellős közepén változtattuk meg, és került az ügyészség abba a helyzetbe, amilyen helyzetben ma is van. Tehát az ügyészség egy teljesen különválasztott, különálló test a magyar alkotmányban, a magyar államszervezetben, semmilyen interpelláció nem intézhető most már, természetesen helyesen, és egy légüres térben mozo g az ügyészség. Nekem ezzel kapcsolatosan az az álláspontom, hogy az új alkotmányban mindenképpen át kellene gondolni az európai gyakorlatot, és vissza kellene térni a régi, jól bevált 1871es királyi ügyészségi törvényhez, és igenis a mindenkori - hangsúl yozom, a mindenkori- kormány alá kellene rendelni. És mielőtt nagy huhogásokat hallok a baloldalról, azt is szeretném elmondani, hogy az önálló ügyészség koncepcióját Györgyi Kálmán is hangsúlyozta, és minden tanulmányában és minden megnyilatkozásában hite t tett amellett, hogy teljesen fölösleges volt 1953ban az ügyészség státusát megváltoztatni, mert igenis az a jól bevált európai gyakorlat, amely - még egyszer mondom - különösen Németországban, Ausztriában van, minden tekintetben helyes. Ezzel kapcsolato san szeretném is idézni Györgyi Kálmánt, aki a következőt mondta: “Nem működhet jól egy tisztán független ügyészi szervezet. Ha a politikától ilyen módon elszakítjuk az ügyészség működését, akkor a magára hagyott szervezet úgy jár, mint a pók, amely csodál atosan szép hálót szőtt, de átharapja azt a fonalat, amelyen az egész háló függött.” Ez a szál, képviselőtársaim, a legitimáció. Tehát a következő kérdés, hogy milyen legitimációja van ebben az alkotmányos berendezkedésben most az ügyészségnek, és hogy val óban az új alkotmányozás során
