Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém), az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója:
659 Tisztelt Ház! A javaslat a területi közigazgatás átszervezéséhez kapcsolódóan az alkotmányt úgy módosítja, hogy az országgyűlési képviselő i megbízatással ne legyen összeférhetetlen a kormánymegbízotti kinevezés. A javaslat így megteremti a lehetőségét annak, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalt vezető kormánymegbízott országgyűlési képviselő is lehessen. A kormány célkitűzése a területi államigazgatás egységes, összehangolt működésének kialakítása. Ennek végrehajtói a fővárosi és megyei kormányhivatalok, a legerősebb területi államigazgatási szervek lesznek. Ehhez pedig a területi államigazgatási szervek tevékenységének koordinációját el látó, a kormány döntéseit képviselni és azok végrehajtását elősegíteni képes, erős vezetőkre van szükség. Miután pedig a területi államigazgatás működésében, különösen a több ágazatot érintő kérdésekben szükséges politikai döntések meghozatala is, elengedh etetlen, hogy a fővárosi és a megyei kormányhivatalnak politikai vezetője is lehessen. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetési struktúrája háromszintű, a politikai vezető kormánymegbízott mellett szakmai vezetőként működik a hivatal szervezetét vezető főigazgató, illetve annak általános helyettese, az igazgató. Ez a vezetési struktúra biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatalok magas szintű szakmai munkavégzését. Tisztelt Országgyűlés! A javaslat tehát olyan ké rdések alkotmányi rendezésére irányul, amelyek tovább mélyítik a tartalmi alkotmányosságot, egyértelműsítve a legfőbb ügyész alkotmányos berendezkedésben elfoglalt helyét, a jogalkotás tartalmi követelményeit és egyes összeférhetetlenségi kérdéseket. Ehhez kérem az önök szíves támogatását. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi a jánlás szerint 55 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Horváth Zsolt képviselő úrnak, az alkotmányügyi bizottság előadójának. Öné a szó, képviselő úr. DR. HORVÁTH ZSOLT (Veszprém), az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója : Köszö nöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság a tegnapi ülésén tárgyalta a T/1247. számú törvényjavaslatot, és az alkotmányügyi bizottság 19 igen és 8 nem szavazattal támogatta a törvényjavaslatot. Igazából a vita két olyan témakört érintett, amely ebben a törvényjavaslatban is szerepel. Az egyik a 8. §hoz kapcsolódik. Ennek során fogalmazódott meg az a vélemény, hogy helyes szándék volt egy új alkotmányra való szándék megfogalmaz ása, hiszen ez a mostani módosítás is azt mutatja, hogy olyan bő lett az alkotmány szövege, olyan sok mindent szerettünk volna, szerettek volna az alkotmányban szabályozni, hogy a mindennapok során szembetalálkozunk azzal a ténnyel, hogy most pedig nagyon sűrűn kell az alkotmányt változtatni. Ezt mutatja az országgyűlési képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó mostani szabály megváltoztatása is a kormányhivatalok vezetése tekintetében. A vita során elhangzott az, hogy érdemes az új alkotmány megszövegezé se során az összeférhetetlenségi szabályokat összegyűjteni és egy egységes törvényben, akár egy egységes törvényben is külön szabályozni. Ennek megfelelően a későbbiek során, ha bármilyen változásra kerülne sor ezen a területen, akkor nem az alkotmányt, ha nem egy másik törvényt kellene csak megváltoztatni. A másik fontos dolog, amely a bizottsági vitában kialakult, valóban az ügyészség vagy pontosabban a legfőbb ügyész megválasztásának kérdései kapcsán bontakozott ki. Ennek során bemutatásra került a vitába n az a két elv is, amely alapján európai példák mutatják azt, hogy az ügyészség a kormány felügyelete alá kerül. Ebben az esetben az interpellálhatóság lehetősége nem a legfőbb ügyészt érinti, hanem az igazságügyminisztert, hiszen az igazságügyminiszteré a politikai
