Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 12 (34. szám) - A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
657 Most az előterjesztői expo zé következik. Megadom a szót Répássy Róbert közigazgatási és igazságügyi államtitkár úrnak, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napire ndi pont előadója : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! A Magyar Köztársaság Országgyűlése az alkotmányelőkészítő eseti bizottság létrehozásáról szóló 47/2010. (VI. 29.) országgyűlési határozat elfogadásával elkötelezte magát egy új alkotmány megalkotása mellett. Felmerülhet a kérdés, miért szükséges néhány hónappal az új alkotmány megalkotása előtt a hatályos alkotmány módosítása. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat három kérdésben javasolja módosítani az alkotmányt. Úgy látjuk, hog y mindhárom kérdésben fennáll egyegy olyan sürgető külső körülmény, amely az alkotmány mielőbbi módosítását, új tartalommal való kiegészítését igényli. Tisztelt Ház! A törvényjavaslat egyik részét olyan rendelkezések alkotják, amelyek arra törekszenek, ho gy az ügyészség alkotmányos helyzetét az állami hatalommegosztás rendszerében megerősítsék, az alkotmányban ugyanis a többi közjogi szervhez képest az ügyészség jogintézményét jelenleg kevesebb garancia védi, ami az ügyészség feladatához, közjogi szerepéhe z viszonyítva nehezen indokolható. A legfőbb ügyészhez intézett interpelláció kérdése hosszú idő óta áll a szakmai és politikai viták kereszttüzében. Az Alkotmánybíróság a legfőbb ügyésznek az alkotmány értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapj án a 3/2004. (II. 17.) Abhatározatban elemezte a legfőbb ügyész közjogi jogállását. Ebben a határozatban a testület egyértelművé tette, hogy az alkotmány alapján a legfőbb ügyész Országgyűlés felé fennálló felelőssége kötelezettségeinek és feladatainak a teljesítésére korlátozódik. Mind alkotmányossági szempontból, mint a legfőbb ügyész szakmai álláspontja szerint - amelyet dr. Kovács Tamás legfőbb ügyész úr fejtett ki dr. Salamon Lászlónak, az alkotmányelőkészítő eseti bizottság elnökének az új alkotmány előkészítése kapcsán írt levelében - “az ügyészség, bár nem önálló hatalmi ág, de önálló alkotmányos szervezet, a legfőbb ügyész a neki alárendelt szervezetnek szakmai és nem politikai vezetője, ezért a legfőbb ügyész alkotmányjogi értelemben vett politik ai felelősséggel nem tartozik a parlamentnek”. Ehhez a felelősségi modellhez nem illeszkedik a legfőbb ügyész interpellálhatósága. Az interpelláció a parlament ellenőrző funkciójához kötődik, lehetőséget adva arra, hogy az országgyűlési képviselő valamely kérdésről a parlament teljes nyilvánossága előtt kapjon információt. Az interpelláció esetében valódi politikai vita alakulhat ki, el nem fogadásának további következményei vannak. Az interpelláció alapvetően a kormányzat ellenőrzését szolgálja, ezért a le gtöbb európai országban a kormányhoz, illetve a kormány tagjaihoz intézhető interpelláció. Ehhez képest sajátos megoldás a legfőbb ügyész bevonása ebbe a körbe. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az alkotmány alapján interpellálható közjogi tisztsége t betöltő személyek alkotmányos helyzete, jogállása jelentős mértékben különbözik egymástól. A legfőbb ügyész ugyan kérdezhető és interpellálható, de ezen eljárás során nem kérhető rajta számon döntéseinek a tartalma, ez ugyanis ellentétes lenne az ügyészs ég, a legfőbb ügyész szakmai függetlenségével és a hatalommegosztásnak az alkotmányból levezethető elvével. E visszás helyzetnek kíván a törvényjavaslat véget vetni azzal, hogy a jövőben a legfőbb ügyészhez kizárólag kérdés intézhető, interpelláció nem. Az ügyészségnek a hatalommegosztás rendszerében elfoglalt szerepéhez kevéssé illő, indokolatlan megoldás volt az is, hogy az 1989. évi jogállami alkotmányozás a legfőbb ügyész megválasztását a képviselők egyszerű többségének szavazatához kötötte, a törvényja vaslat ezért teljessé teszi az ügyészségnek a hatalmi ágaktól való függetlenségét azzal, hogy a legfőbb ügyész megválasztását az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazatához köti. Ezzel a legfőbb ügyész megválasztásához a jövőben ugyanolyan arányú szavazattöbbség szükséges, mint több más
