Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
582 A teljes kormányzati zűrzavarral szemben tehá t az LMP már nyár elején előállt a javaslataival, amelyeket a kormány akkor lesöpört, majd mégis átvett. Miért várta meg ezzel a helyes irányú javaslattal a Fidesz az október közepét, miért nem támogatta a javaslatunkat egy, a pénzügyi szabályozással kapcs olatos vizsgálóbizottság felállítására, amely az ötletbörze helyett szakértői véleményekre alapozva s az érintettek bevonásával tehetne javaslatot egy hosszú távon is kiszámítható pénzügyi reformra? Hónapokat vártak, és most tüzet oltanak. Ezzel együtt üdv özöljük a törvénycsomag pontjainak többségét, és fontosnak tartjuk elmondani, hogy a Bankszövetséggel ellentétben mi azt tartjuk a polgári jogi szerződések terén nonszensznek, hogy a bankok egyoldalú kockázatvállalást hoztak létre kétoldalú szerződéssel, é s azt egyoldalúan módosíthatják, ha nekik hátrányos. Sajnos azonban még így sem hoztak meg minden olyan lépést, ami legalább az átmeneti helyzet javításához szükséges lenne. Tisztelt Képviselőtársaim! 2011. április 15én robbanhat a devizahitelezési bomba. Ezzel a törvényjavaslattal, amellyel most szembenézünk, nem lehet hatástalanítani. Ezért a következő kiegészítéseket javasoljuk. A végrehajtói jutalékot, amely most 10 százalékos, csökkentsük le maximum 5 százalékra. A kilakoltatási moratórium 2011. ápril is 15ei lejártával a devizában felvett lakáshitelekkel rendelkező banki ügyfelek várhatóan tömegesen kényszerülnek elhagyni otthonukat. Ennek elsődleges oka az, hogy bár a kilakoltatások felfüggesztésre kerültek, tartozásuk a moratórium időszaka alatt is jelentős mértékben nőtt. E növekedés egyik legfontosabb eleme a jelenleg 5 millió forintot meg nem haladó összeg esetére 10 százalékos behajtási jutalék. Ez egy, a valós költségekkel nem indokolható hatósági díjszabás, amely indokolatlan mértékben hozza ne héz helyzetbe az adósokat, és jogszabályi úton betonozza be a végrehajtó cégek extraprofitját. Mindezekre tekintettel annak ellenére is célszerű és a hitelesek védelmében elkerülhetetlen alacsonyabb jutalékmaximum meghatározása, hogy a jutalékmértékeket je lenleg miniszteri rendeleti szintű jogszabály, a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló IMrendelet tartalmazza. Ez irányú módosító javaslatunkat egyébként a mai nap során már be is terjesztettük. Javasoljuk továbbá az árverezések lehetővé tételét, miközb en a kilakoltatási moratóriumot fenntartjuk. Jelenleg kilakoltatási és árverezési moratórium van egyszerre, így még azok sem tudják eladni a házukat, akik ezt szeretnék, és ezzel adósságot törleszthetnének, így a hitelük tovább nő. (21.00) Természetesen eh hez hozzájárul még a kormány 194/2010es rendelete is a moratóriummal kapcsolatban. Az árverési hirdetmények kifüggesztésének megakadályozása szintén előmozdítja azt, hogy az idő múlásával a hitel felemészti az ingatlan aktuális értékét. Ezt a rendeletet a zonnali hatállyal szükséges módosítani. A pénzintézetek a magas késedelmi kamatokkal manipulálják a tartozások mértékét a saját piaci érdekeik szerint. Az értékesebb ingatlanoknál húzzák az időt az ügyintézésben, megvárják, amíg a tartozás felemészti az in gatlan értékét, hozzákalkulálják még a végrehajtási eljárás során felgyülemlett költségeket, és csak ezután lépnek. Van olyan eset, ahol csaknem másfél év nem fizetés után se mondják fel a szerződéseket, vannak esetek, amikor viszont nem sokat teketóriázna k. A magas késedelmi kamatokkal gyakorlatilag egy jövőbeli nyereséget próbálnak realizálni, hogy az ingatlan eladása után még további bevételekre tegyenek szert. Az egyébként is padlón lévő ügyfelek az ingatlanok elvesztése után akár életük végéig adósrabs zolgák maradhatnak, és az újrakezdés lehetősége és elveszik számukra. Ezt a problémát már több alkalommal felvetettük, és eljuttattuk a döntéshozók irányába. A tiszta lappal történő indulás javaslata a jövő évben rendkívüli módon elősegítené a felelős hite lezés banki magatartását, feleslegessé téve olyan kormányzati intézkedéseket, mint a devizahitelek megtiltása, valamint az eladósodottság mértékét szabályozó rendelkezések. Harmadrészt pedig támogatjuk továbbá a jegyzői díjak korlátozását. Egyelőre sajnos ez nincs benne az önök által beterjesztett javaslatban, de bízunk benne, hogy hamarosan belekerül ez a korlátozás, hogy a hitelszerződés módosításához szabott díj társuljon, azaz a
