Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
579 Ez lehet az a pénzügyiválságmegoldó csomag, amelye t ha egészben tekintünk, akkor ezt a problémát, ami jelen pillanatban fennáll a devizahitelek állományával, a már most nehéz helyzetbe vagy válsághelyzetbe került családoknak, illetve azoknak a családoknak, akiket a jövőben ennek a lehetősége fenyeget, ezt a problémát egyszer és mindenkorra megváltoztatná. És ha mindezen túl vagyunk, akkor ennek a múltbeli válsághelyzetnek a megoldása után az az előterjesztés, amely itt előttünk fekszik, a jövőben már alkalmas lehet arra, hogy a hasonló helyzeteket elkerülj ük. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Kupcsok Lajos képviselő úrnak, a Fidesz frakciójából, 15 perces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A nehéz helyzetbe került, lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében készült törvényjavaslat kapcsán szeretnék néhány olyan gondolatot elmondani, amelyet a b ajba, illetve sok esetben a tönk szélére, illetve reménytelen helyzetbe jutott adósok várnak, sőt elvárnak tőlünk. A Magyar Nemzeti Bank nyári kutatása szerint 2010 második negyedévében a fizetési késedelembe esők aránya a háztartási szegmensben az első ne gyedévi 20 százalékról 25 százalékra nőtt. A devizahitelezés 2004ben pörgött fel, a megszigorított feltételű támogatott forinthitelek visszaszorulásával párhuzamosan. A szocialista költségvetés a 2000es évek elejének kedvezőtlen gazdasági folyamataira át gondolatlan költekezéssel reagált. A következetlen gazdaságpolitika olyan magas forintkamatokhoz vezetett, amely megnyitotta a keresletet az alacsony kamatú devizahitelkínálat előtt. A 2004es elhibázott gazdaságpolitika, majd 2006ban a lakosság jövedelm ének megcsapolása a hitelfelvétel irányába terelte a polgárokat. Sem az előző kormányok, sem a hitelezésben érdekelt pénzintézetek nem tettek meg minden tőlük telhetőt annak érdekében, hogy a devizahitelek óriási kockázataira felhívják a hiteligénylő lakos ság figyelmét. Különösen nagy azoknak a mulasztása, a felelőssége, akikben a hiteligénylők, hitelfelvevők a hitel felvételekor bíztak, s nem adtak a polgároknak megfelelő tájékoztatást, vagy a lehetséges kockázatokat, következményeket alábecsülték. A svájc i frank erős felértékelődése, az előző kormány súlyos költségvetési, úgynevezett kiigazító lépései hatására a devizahitelesek mind nagyobb része százezres nagyságrendben került bajba. A bankrendszernek a rossz hitelekre céltartalékot kell képeznie, amihez tőke kell, másrészt ezt a pénzt a bankok már nem tudják kihelyezni. A céltartalékképzési igény leköti a szabad forrásokat, nem jut pénz a hitelezésre. A hitel marad a megrendült helyzetű adósnál, az új ötletekkel, forgótőkeigénnyel jelentkező kkvkat pedi g a bankrendszer kevésbé szolgálja ki. Megjegyzem, az MNB idén áprilisi stabilitási jelentése szerint tavasszal a bankrendszer elsősorban a kkvk irányában fogta vissza a hitelezést. Nyilvánvaló ennek a gyakorlatnak a gazdasági teljesítményre kifejtett ren dkívül kedvezőtlen hatása, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a gazdasági növekedés, munkahelyteremtés legfontosabb alanyai a vállalkozások. A kkvk hitelhez jutása kulcskérdés, hiteligényük ki nem elégítése roppant kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésr e, a foglalkoztatásra, a munkahelyek megtartására. A bajba jutott lakosság terheinek enyhítése, a hitelezés újraélesztése fontos előfeltétele a gazdasági növekedés felgyorsításának. A devizahitelt felvevő háztartási szektor, a leszakadó rétegek számára esé lyt kell biztosítanunk. Frakciónk valamennyi tagja vallja, hogy a nemzeti együttműködés azt is jelenti, hogy nehezebb legyen leszakadni, mint felzárkózni, azaz nem hagyhatjuk magukra az árfolyamváltozás miatt kiszolgáltatott devizahiteleseket. A devizában eladósodottak azért kerültek különösen kritikus helyzetbe az utóbbi hónapokban, mert a svájci frank forinttal szembeni árfolyama rekordokat döntögetett, ami automatikusan nyomot hagyott a törlesztőrészleteken.
