Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - Az egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a nehéz helyzetbe került lakáscélú hitelt felvevő fogyasztók megsegítése érdekében szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
575 volt, és a neki kiszolgáltatott hitelezővel gyakorlatilag az t csinált, amit akart, és a kormány eltűrte ezt a helyzetet. Ha valamiért vissza lehet mutogatni az elmúlt kormányzati időszak tevékenységére, akkor az nem is az, hogy önök megszüntették a forint alapon valamikor kedvezményesen nyújtott hiteleket. Sok mind ent megszüntettek, a választások során valamit mondtak, és utána az ellenkezőjét tették. És én elfogadom egyébként, hogy nagyon nagy költségvetési terhet jelentett volna ez a költségvetésnek. Mi csak tényként rögzítettük, vagy néhány képviselőtársam, Mátra i Márta fel is olvasta, hogy mit mondott az önök miniszterelnöke, mondjuk, a kampányban, és mi az, amit csinált akkor, amikor kormányra került. De még egyszer mondom, nem akarok demagóg lenni, tudom, hogy a költségvetésnek ez nehézségeket jelentett, ezért valamilyen módon ezt a kérdést kezelnie kellett a kormánynak, vagy kezelni lehetett volna. Az igazi bűne az előző kormány minden szereplőjének az, hogy passzívan szemlélte azt a folyamatot, ami kialakult az országban. Az embereknek valahol élniük, lakniuk kellett. A fiatalok nyilvánvalóan lakáshoz akartak jutni. És elindult egy olyan propaganda, banki propaganda, Kovács képviselő úrra utalok vissza, a világ tele volt pénzzel, és keresték azokat a lehetőségeket, ahova ezeket az összegeket kihelyezhetik. Nem azért, mert karitatív tevékenységet végeztek a bankok, hanem még nagyobb hasznot akartak realizálni. És itt van a kormány felelőssége, hogy nem látta előre, vagy bűnös módon elhallgatta vagy csacsi módon elhallgatta azokat a nehézségeket, amelyek később be következtek. Maga a kormány tehet ezért, tehet az az intézményrendszer, amit a magyar adófizetők pénzéből azért működtetünk, hogy figyelje a bankok tevékenységét, mondjuk, itt elsősorban talán a PSZÁFot kell megemlítenem, és felelős ebben, azt gondolom, a Magyar Nemzeti Bank is. A Magyar Nemzeti Bank képviselői, a monetáris tanács egyes tagjai is megfogalmazzák ezt a ma már önkritikus álláspontjukat, hogy bizony hangosabban kellett volna szólniuk akkor, amikor látták, hogy ez a folyamat hogyan harapódzik e l, de ezt akkor nem tették. Rogán képviselőtársam előterjesztőként beszélt arról, hogy a nyolc pont közül egyet, a tiszta lappal való indulás lehetőségét sok oknál fogva feladtuk, és szerettük volna, ha a közjegyzői díjak mérséklése valamilyen módon ennek a törvénynek a tárgya lehet. Ez további egyeztetéseket kíván még tőlünk, és akkor talán valamilyen módon ezt a kérdést is kezelhetjük. Fontos megjegyeznünk azt, hogy nemcsak a holnap kötendő szerződésekre vonatkoznak ezek a módosítások, amelyek kedvezménye ket hoznak majd a hiteljogviszonyba kerülteknek, hanem a már fennálló szerződések esetében is alkalmazni kell. Ne kergessen senki illúziókat, csak lakáshitelezésre vonatkoznak ezek a kérdések, ugyanakkor itt több megszólaló mindig devizahitelezésről beszél t. A beterjesztett törvénymódosítás nemcsak a devizahitelesek gondjait akarja segíteni, hanem akik forintban vettek fel hiteleket, azok is nyilvánvalóan kiszolgáltatott helyzetben voltak a bankokkal szemben, és a forinthitelesek gondjait is orvosolni akarj uk. Az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma vagy az önkényes kamatemelés tilalma összefügg, mert mindkét esetben a bank az erőfölényével visszaélve tudott eddig lehetőségekhez jutni. Ezt a jövőben sokkal szerényebb módon teheti. Általános elv, hogy nem leh et egyoldalúan szerződést módosítani, önkényesen kamatot emelni. Nyilván vannak kivételes helyzetek, de ezt egy kormányrendelet fogja körbeírni, hogy hogyan élhet ezzel a bank az elkövetkezendő időszakban. A középárfolyam problémájáról beszéltünk; most ezt rögzítenénk, hogy középárfolyamot kell alkalmazniuk a bankoknak. Ezt eddig tudatosan nem tették, mert devizanemek közötti váltás esetén is a bankok nagy hasznot realizáltak. Az ingyenes előtörlesztés egy fontos jogintézmény, amivel a jövőben bizonyos kere tek között a hitelesek élhetnek, és ezzel ingyenesen élhetnek. Nagyon fontos, és talán ez segít leginkább azoknak, akikben megvan a jó szándék, és meggyőződésem, hogy a hitelt felvevők ilyenek, hogy a saját akaratukból is szorult helyzetükből valamelyest m eneküljenek, hogy ötéves futamidőhosszabbítást kérhetnek, és ezért pluszköltséget
