Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 11 (33. szám) - Sós Tamás (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “A pedagógus megsérti a jó erkölcsöt?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SÓS TAMÁS (MSZP):
516 ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Megkérdezem a képviselő urat, elfogadjae az államtitkári választ. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. A Házszabály az államtitkár úr j avára dolgozik: szeptember 8án nyújtottam be ezt az interpellációt, akkor még remény sem látszott arra, hogy véget ér a felülvizsgálat. Örömmel hallottam, hogy 4,5 milliárd összegből, ami nem elhanyagolható, a napokban megkezdődik a támogatások folyósítás a. Azt hiszem, ez jó hír a K+F területnek. Ugyanakkor azt veszem ki a válaszából, hogy 2011ben nem szerepel prioritásként a költségvetésben a kutatásfejlesztés, és amit elég homályos fogalmazásban elmondott, az sajnos inkább a maradékelvre enged következ tetni, amit a szervezetről elmondott, az pedig a teljes homály. Én azt szeretném, hogy sokkal nagyobb ütemben és a nemzeti egyetértés szellemében ügyködjenek ezen a területen, hogy eredmény is legyen. Egyharmadában el tudom fogadni a választ, de egészében nem. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tehát a képviselő úr nem fogadja el az államtitkári választ. Kérdezem az Országgyűlést, elfogadjae a választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.) Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári vála szt 264 igen szavazattal, 37 nem ellenében, 9 tartózkodás mellett elfogadta. Sós Tamás (MSZP) - a nemzeti erőforrás miniszterhez - “A pedagógus megsérti a jó erkölcsöt?” címmel ELNÖK (Lezsák Sándor) : Tisztelt Országgyűlés! Sós Tamás, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzeti erőforrás miniszterhez: “A pedagógus megsérti a jó erkölcsöt?” címmel. Sós Tamás képviselő urat illeti a szó. (16.00) SÓS TAMÁS (MSZP) : Elnök Úr! Államtitkár Asszon y! Tisztelt Ház! Ez év október 1jétől visszamenőleg január 1jéig hatályba lépett az a törvényi rendelkezés, amely szerint 98 százalékos különadó fizetésére kötelezik azokat a munkavállalókat, akik a közszférában dolgoztak, illetve önkormányzati vagy álla mi fenntartású gazdasági társaságnál dolgoztak. Különadót azoknak kell fizetniük, akiknek jogviszonyuk megszűnésével összefüggésben valamilyen bevételük keletkezett. A törvényi szöveg - nehezen érthető módon - azt kívánja kifejezni, hogy a kirúgott dolgozó knak kifizetésre kerülő, törvényben rögzített mértékű felmentési időre járó átlagkeresete és végkielégítése egy részét az állam elvonja a munkavállalóktól. Íme egy példa: 30 éve a pályán dolgozó 58 éves pedagógus leépítésre kerül, az átlagkeresete tokkalv onóval, pótlékkal, túlóradíjjal együtt bruttó 300 ezer forint. Mivel a 62. életévét megelőző 5 éven belül mentették fel, és pályája során végig csak egy munkahelyen dolgozott, a végkielégítésének mértéke 8+4 havi átlagkereset, továbbá megilleti még 60 nap + 6 havi felmentési idő, aminek teljes időtartamára mentesítik a munkavégzés alól. 20 havi átlagkeresettel szemben, amit a törvény biztosít számára, a büntetőadó miatt csak 1,2 millió, vagyis nettó 600 ezer forintra válik jogosulttá, ami 4 havi átlagkerese tének megfelelő összeg. A fennmaradó 16 havi átlagkeresetét az állam elvonja arra hivatkozással, hogy 2 millió forinton felüli bevétel kifizetése a jó erkölcsbe ütközne. A különadó alkalmazása gyakorlatilag egzisztenciális vészhelyzetet hoz létre az érinte ttek
