Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
460 kéne tűzni a zászlajára azt, hogy valamiféle kutatási lehetőséget ad hivatalosan is az igazi mag yar történelemnek, az igazi magyar nyelvtudománynak, az igazi magyar írásbeliségnek, és egy kicsikét megpróbál annak is az élére állni, hogy ebből a népből újból nemzet legyen. Köszönöm szíves türelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István ) : Egyelőre a képernyőmön az utolsó bejelentkezőnek adom meg a szót normál, 15 perces időkeretben: Józsa István képviselő úr, MSZP. (Közbeszólás az MSZP soraiban.) DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Igen, normál hozzászólást kértem. Köszönöm szépen, elnök úr. Tiszte lt Ház! Tisztelt Elnök Úr! Én azt hiszem, hogy nagyon fontos napirendet tárgyal most a magyar parlament, és kiéreztem az Akadémia elnökének bevezetőjéből egy kis neheztelést, hogy ezt miért nem az előző parlament tűzte napirendjére. Én ezt nem érzem akkora problémának. Az előző választási ciklusban működött 2007 szeptemberétől a Magyar Országgyűlés kutatási és innovációs bizottsága, amely számos eredménye mellett azért egy elnököt is tudott adni az Akadémiának, amihez ezúton is gratulálok. Úgy gondolom, hog y a jelen választási ciklusban is érdemes lenne hasonló profilú bizottsági tevékenységet működtetni a magyar parlamentben. Ezzel összefüggésben én nagy érdeklődéssel hallottam elnök úr meghívását az Akadémia különböző eredményeit bemutató eseményekre. Én a zt hiszem, hogy ez olyan meghívás, ami nemcsak gesztus, hanem tényleg a törvényhozás felé egy érdemi ismeretbővítés, tájékoztatás lehet. Akármennyire is átpolitizált minden napirend a magyar parlamentben, a Tudományos Akadémiáról, illetve a tudomány helyze téről folytatott vita nem nélkülözheti alapvetően a szakmaiságot, és én a magam részéről örömmel tapasztaltam, hogy talán a legutolsó hozzászólástól eltekintve, amelyik az ősmagyar tudományokat, ősmagyar nyelvészetet hirdette, alapvetően a szakmaiság volt jellemző a mai tárgyalásra. Szintén apróság - elhangzott az Akadémia nyelvtudományi tevékenysége , az én fülemet még nagyon zavarja, és elnézést, hogy nevesítem Ágh Péter képviselőtársamat, amikor a helymeghatározá sban a babe, banben megkülönböztetést nem érvényesítjük. Felhívta Kolber István képviselőtársam a figyelmet, hogy az Akadémia legújabb, még nem hivatalos állásfoglalása szerint megkérdőjelezi ennek a szabálynak a szigorúságát, tehát helymeghatározásra is lehet a babe ragot használni. Ez az én fülemet ma még zavarja. Visszatérve a beszámolóra: szeretném kiemelni az OECD 2008as jelentésének megállapításait, amely, azt hiszem, hogy szubjektivitással nehezen vádolható, mert a fejlett országok kutatásfej lesztési tevékenységét azonos normatíva szerint vizsgálja. Megállapítja a hazai kutatásfejlesztés elemzéséről a jelentés, hogy erősségei közé tartozik a teljesítmény és produktivitás növekedése, a hagyományosan szilárd és folyamatos kapcsolat, nyitottság a gazdaság felé. Az innováció keretfeltételei javultak - írja a felmérés 2008ban ; kiváló kutatási eredmények jöttek létre néhány területen, nevesíti a fizika, a biológia, a kémia, a klinikai orvostudomány, a műszaki tudományok területét; az egy kutatóra eső publikációk száma és minősége az alacsony ráfordítások ellenére közelít az európai átlaghoz; ezen túlmenően szabályozott a TTIpolitika. Én úgy gondolom, hogy ezek azt mutatják, hogy a kutatásfejlesztés a magyar stratégiai területek között szerepelt, és kiemelt helyet foglalt el nemcsak a társadalmi megbecsülésben, hanem a kormányzati politika területén is. Szeretném ebben a megközelítésben megemlíteni az NKTHt, a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatalt létrehozó törvényt, a Kutatási és Technológia i Innovációs Alap létrehozását. Ezek mind azt a célt szolgálták, hogy a túlsúlyosan állami támogatású kutatásfejlesztési finanszírozásban a gazdaság szereplői minél nagyobb feladatot kapjanak, minél nagyobb szerepet kapjanak, és ennek lettek is eredményei , azon túlmenően, hogy az alap komoly hozzájárulással bír a
