Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 14 (60. szám) - A Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslat újramegnyitott részletes vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz):
4523 években is sok téeszt szanált az állam. Az, hogy ekkora államadósság keletkezett a rendszerváltásra, egyebek között ehhez ennek is van némi köze. Azt gondolom, hogy a kisgazda kormányzásra nem kellene szégyenkezve gondolni, hiszen, ha végiggondoljuk, egy csomó termelési válságot le kellett vezetni, amit kezelni lehetett, a géptámogatások nem voltak akkorák az egész rendszerváltás óta, mint akkor. Akkor újították meg a paraszti gazdaságokat, akk or szereztek be új gépet, és nem csak a nagybirtokkal rendelkezők. Nemhogy fékezte volna az akkori kormányzat a kis- és közepes gazdaságok munkáját, hanem igenis támogatta. Tervbe volt véve az osztatlan tulajdonok kiosztása, elő volt készítve. Amikor önök megérkeztek, az osztatlan tulajdonokkal való bánásmód befagyasztásra került. Ne felejtsük el, hogy abban az időszakban is nagyon komoly árvíz- és belvízhelyzet volt az országban, gátakat épített fel az akkori kormányzat, és bizony prosperált és működött az agrárium. Igenis nem került megkülönböztetésre a 234 tehén, meg a 24 és nem tudom, hány tehén a paraszti gazdálkodásban, hanem kapta mindegyik a támogatást, és elsősorban a termelők. Az önök idején meg, mondjuk meg őszintén, az ott tüsténkedő nepperek m eg egyebek szórakozgattak a tejkvótákkal, mind a mai napig. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő előre bejelentett Arnóth Sándor képviselő úr, Fidesz. ARNÓTH SÁNDOR (Fidesz) : Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy egy másik, az előzőhöz hasonló sikertörténetre kalauzoljam önöket. Én ugyanis nem értek a mezőgazdasághoz, tehát nem szeretnék ebbe a vitába belebonyolódni, de hogy sikertörténet, amir ől szólni szeretnék, az egyértelmű. Mégpedig a szocialisták sikertörténete ez is. Az önkormányzatok világáról szeretnék néhány szót szólni. Arról a világról, amivel minden magyar állampolgár találkozik, bárhol is éljen, ennek a szép hazának bármelyik sarká ban. Az elmúlt 8 év gondjait rettenetesen megszenvedte ez a szféra, hiszen a szférát a folyamatos elvonások jellemezték. Engedjék meg, hogy egy kézzelfogható példát mondjak, nevezetesen az én szülővárosom példáját hadd hozzam elő, mivel azt ismerem legjobb an. Tehát még az a veszély sem fenyeget, hogy esetleg a vita olyan mezőjére tévedek, amiben nem vagyok eléggé otthon. 2006ban, amikor átvettük a kormányzást a városban, egy 16 ezres város kasszájában maradt 6, azaz hatmillió forint az egész negyedév finan szírozására. Természetesen ez így önmagában vajmi kevés volt. De megcsináltuk, mert nem azért mentünk oda, hogy sajnáltassuk magunkat. Aztán jött a 2007es év, amikor megkaptuk az első hozzásegítéseket a csődhöz. Akkor azonnal 168 millió forint hiányt gene rált nekünk az aktuális kormányzat. Köszönet érte, bárki is írta alá azt a költségvetést. 2008ban már ez a 168 millió forint 180 millióra emelkedett. El kell mondanom, hogy ez alatt az egy év alatt mi az összes összevonást, amit lehetséges volt, és amit k ellett, elvégeztük. Polgármesterkollégáim bizonyára ismerik azt a keserűséget, amikor egyik vagy másik óvodát ki kell üríteni, egyik vagy másik iskolában összébb kell húzni a tantestület létszámát, és sorolhatnám mindet. Egyetlenegy fillér segítséget nem kaptunk. Egyetlenegy fillér segítséget nem kaptunk, mindazonáltal ezt az előbb említett 168 és 180 millió forintokat kigazdálkodtuk. Még a hitelfelvétellel sem kellett olyan nagyon foglalkoznunk. 2009ben ezt már nem tudtuk megcsinálni, 2009ben már rulíro zó hitelként vettünk föl bér- és egyéb hiteleket, amiket az év végére vissza is fizettünk annak rendje és módja szerint. Itt már a normál veszteségen túl kamatveszteségeket szenvedtünk el. 2010ben ez a hiány, amiről beszéltem, már 270 millió forint volt. Ha ezt összegezzük, nagyjából évi 200 millió forinttal csonkították meg Püspökladány valamennyi polgárát a szocialistaszabad demokrata kormányok uralkodása idején. Miből jött össze ez a csökkenés? Hát a normatívák állandó csökkentésébő l. Mindenki, aki polgármester, vagy akinek van valami köze a magyar önkormányzatokhoz, pontosan tudja, hogy a