Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 14 (60. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
4512 mert fehér, mert magyar, mert esetleg nő. Az egyik tanárnőt a folyosón körülállták, és megvitatták egymás közt, hogy mi lenne, ha most felgyújtanák a haját. Szerencsétlen tanár semmit nem tudott tenni ellenük. A védőnőt fejbe vágták egy kólásüveggel, aki nem mert feljelentést tenni. Az összes kilencedikes tanulót folyamatosan, mindennap zsarolják. Hordákban masíroznak a folyosón, bejárnak az osztályokba, követelőznek, kicsavarják a gyerekek kezéből a mobiltelefonokat, hangosan becsmér lik a tanulókat, tanárokat. A bűnözés és az erőszak beköltözött, mindennapossá vált. Fogdossák, molesztálják a lányokat, megalázzák a fiúkat és a tanárokat, lassan hadiállapot jellemzi a körülményeket, és mindenkit a Cozmagyilkossággal fenyegetnek - tanár t, diákot egyaránt , mert ezeknek a fiataloknak a börtön dicsőség, így lehet valaki raj az ő nyelvjárásuk szerint. Amíg vér nem folyik, a rendőrség semmit nem tesz. Országos a probléma, de vajon kié a felelősség? Talán az áldozatoké, akik mindezt hagyják? A tanároké, akiket megfosztottak minden fegyelmezési eszköztől? A rendőrségé, amely húsz éve semmit nem tesz, vagy esetleg a miénk, a Jobbiké, aki egyedüli parlamenti pártként nevén nevezi a tényeket, és felveti a problémát? Itt hívnám fel a figyelmet, ho gy nem véletlen, hogy nyáron beadtuk a cigánymagyar együttélést vizsgáló eseti bizottság felállítására vonatkozó határozati javaslatot, amelyet minden parlamenti frakció vita nélkül elutasított. Kérdem én: mikor ébred rá mindenki, hogy nem tartható tovább ez a probléma? A cigány kisebbség egy jelentős hányada folyamatosan terrorban tartja a környezetét, és most lovagolhatunk, rághatjuk a gumicsontot még évekig akár, hogy létezike cigánybűnözés vagy sem, hogy megfelelőeke ezek a kifejezések vagy sem, de a tények attól sajnálatos módon még tények maradnak. (Az elnök pohara megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) Mikor jön el az idő, amikor a cigány kisebbség érintett részének végre nemcsak a jogok, hanem a kötelezettségek is ugyanúgy kötelezőe k lesznek? Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen. Az elhangzottakra Hoffmann Rózsa képviselő asszony, államtitkár asszony fog válaszolni. Államtitkár asszony, öné a szó. DR. HOFFMANN RÓZSA nemzeti erőforr ás minisztériumi államtitkár : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon örülök, hogy a témát ismét behozta a parlamentbe. Nem csak a Jobbik teszi szóvá az iskolai agressziót; én magam is a korábbi ciklusban ellenzéki képviselőként több interpelláci ót és hozzászólást tettem az iskolai agresszió témájában, amely ugyan nem generális, de sajnálatos, és már gyakran előforduló fájdalmas kísérőjelensége az iskolai életünknek. Rögtön azután, hogy az említett székesfehérvári eset napvilágra került, az oktatá sért felelős államtitkárság fontosnak tartotta, hogy közleményben elítélje; ezt meg is tettük. Itt is megerősítem, hogy minden iskolai bántalmazást, agressziót - történjék az akár gyerek, akár tanár ellen, kövesse el bárki - egyértelműen elítélünk, és igye kszünk mindent megtenni a magunk eszközeivel annak érdekében, hogy ezeket elkerüljük. Az említett esetről el kell mondani azt, hogy az önkormányzat már a 20092010es tanévben jelezte a problémákat a rendőrség felé, és azóta is összefogással, példaértékűen próbálnak helytállni. Persze, egy ilyen nagy létszámú iskolában, ahol negyven osztály, közel ezer gyerek van együtt, és egy elhibázott pedagógiai és oktatásfejlesztési koncepció érdekében vagy szellemében együtt tartanak nagy létszámban, megfelelő segítő erők nélkül ennyi gyereket, ennyi fiatalt, ezek a problémák szinte szükségszerűen előfordulnak. Jó azzal is szembenézni, hogy mi történt ez ügyben, nemcsak a konkrét székesfehérvári, hanem a hasonló ügyek elkerülése érdekében az elmúlt időszakban. 2008 ele jén, amikor az első komoly iskolai agresszió és egyáltalán a gyerekek agresszív cselekedetei napvilágot láttak, akkor jól emlékszünk rá, hogy igen nagy nyomásra, de összehívott az akkori miniszter egy agresszió elleni vizsgálóbizottságot, amelyben történet esen egyetlenegy pedagógus sem volt, és ennek megállapítása
