Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - Az egyes energetikai témájú törvények, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
4473 idézőjelben tessék érteni - pedig az energiacégeket tömörítő készletezési szövetség értékesítheti majd. Ennek módjáról pedig szintén a miniszter dönt. Tehát a kör lá tszólag bezárul, lényegében nem lesz ráhatás arra a területre, amire korábban volt, és amire kellene hogy legyen jelen pillanatban is. Tehát az az elvileg 90 napra elegendő tartalékkészlet, amellyel Magyarországnak rendelkeznie kellene, hangsúlyozom, hogy egy olyan országnak, amely árucikkeit és kivitelét tekintve 80 százalékban a nyugati piacok jóindulatára van szorulva, energetikailag pedig a keleti behozatalra van leginkább rászorulva; tehát egy ilyen ország tekintetében a 90 napra elegendő készletek ado tt esetben lehetséges felére való csökkentését, majd a piacon történő értékesítést minden esetben el kell hogy utasítsuk, hiszen nem láthatók azok a biztonsági tényezők és fékek a rendszerben, amelyekkel ez belátható lenne. Mé g egyszer mondom, nem ez a legnagyobb probléma az előterjesztéssel. A legnagyobb probléma az, hogy a külön tehertételek, különadók áthárításának gátjai, fékjei úgyszintén nem látszanak, és lényegében egy olyan rendszert kívánnak meghosszabbítani, amelynek értelmében közpénzeket magánzsebekbe játszanak át, és ez hosszú távon a vásárlók érdekét sem szolgálja. Ha a vásárlókat, a fogyasztókat meg akarjuk védeni, akkor ezt igenis tegye meg egy alap, hosszú távon pedig Magyarország tegyen igen komoly lépéseket az energetikai önrendelkezés útja felé. Köszönöm a figyelmet. ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Józsa István képviselő úr, MSZP, ugyancsak előre bejelentett felszólalóként. DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos m egint egy hirtelen összefércelt előterjesztéssel állunk szemben. (2.40) Nincs 14 napja, hogy szintén képviselői előterjesztés nyomán a földgázellátásról szóló törvényt átnyomta a Fidesz a parlamenten, és az akkori figyelmeztetésünknek megfelelően ebbe a sz intén képviselők által beterjesztett törvényjavaslatba kellett hogy becsomagolják a hazai kitermelésű földgáz árfolyamszabályozására és felajánlására vonatkozó szabályozást, amely kifejezetten diszkriminatív volt az előzőekben. Ebbe írják bele a regionáli s földgázelosztási tarifa bevezetését megalapozó szabályozást, amely nem biztos, hogy igazságos. Nekem mint fővárosi képviselőnek, lehet, hogy örülnöm kellene, hogy a nagyvárosokban ebből adódóan regionálisabban alacsonyabb földgáztarifával fognak dolgozni , de nem biztos, hogy az igazságosság elvének megfelel, hogy a kistelepülések ennek a regionális tarifának megfelelően drágábban fogják kapni várhatóan a földgázt. Kicsit megkésettnek tűnik, sőt erőltetettnek és minden garanciát nélkülözőnek a különadó tov ábbhárításának tilalma. Ez a rendszer erre nem nyújt garanciát. Az előterjesztésnek talán pozitívumaként lehet említeni, hogy a bányászati felügyelet hatáskörébe kerül bizonyos bányászati hulladékok, így a bauxit feldolgozása során keletkező vörösiszap kez elésének a kérdése is. Ez valóban egy olyan jól működő rendszert tesz lehetővé ennek az egyébként veszélyes területnek a kezelésére is, amely talán nagyobb garanciákat tesz lehetővé. A bányajáradékra vonatkozó rendelkezések is módosulnak, hogy a ’98. januá r 1je előtt termelésbe állított mezőkből kitermelt és az egyetemes szolgáltatók részére felajánlott földgáz után fizetendő bányajáradék és az ettől eltérő bányajáradék között különbséget lehessen tenni a későbbiekben. Az előterjesztés talán legkényesebb r észe, ami a villamosenergiatörvény módosítását érinti - nincs már itt a képviselőtársam, majd elmondom neki, hogy hogyan működik ez a kötelező átvételi tarifarendszer , itt nem közpénzekről van szó. Ez itt egy zöldcélú áreltérítés, amely az uniós előírás okkal összhangban van, tehát ebben közpénz nem szerepel, az viszont tény, hogy a fogyasztókat pluszmínusz terheli, a villamosenergiafogyasztókat plusz, a távhőfogyasztókat pedig mínusz, azaz kedvező irányba. Ez a szabályozás, amely itt le lett fektetve, nélkülözi annak a munkának az eredményét, amit tudomásunk szerint elkezdett a tárca, a szakma, de ezek a
