Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KÓSA LAJOS (Fidesz):
4464 polgármestereként ezekben a kérdésekben elég sok szituációban voltam már, vitában is képviselőt ársakkal, politikai mozgalmakkal, felfogással. A következőt szeretném ezzel kapcsolatban mondani: ez a javaslat arra reakció, ami a versenysport állami finanszírozása kapcsán Magyarországon kialakult. Különböző okok miatt ez fontos volt különböző fázisokba n pártoknak, sőt nyugodtan mondhatom, politikusoknak. Azért mondom ezt a kicsit talán relativizáló szót, hogy különböző időpontokban, mert - hogy csak egy legismertebb példát mondjak - emlékezzenek vissza, Gyurcsány Ferenc, amikor sportminiszter volt, és l e akarta váltani Medgyessy Péter, akkor kijelentette az athéni olimpián, hogy a magyar élsportnak felülmúlhatatlan és helyrehozhatatlan veszteséget okozna az, hogyha valaki a sportminisztériumot megszüntetné. Majd ő miniszterelnök lett, és azonnal megszünt ette. Tehát innen látszott, hogy ez is csak ilyen relatív megközelítés volt. (2.00) Mindenesetre az tény, hogy a versenysportfinanszírozás és a versenysportszervezés kapcsán Magyarországon egy teljesen tarthatatlan állapot alakult ki, a szövetségek szövet ségének a szövetsége, meg annak is a tagozata alakult ki. Az MSZP megvádolta a Fideszt azzal, hogy megszállja a sportszövetségeket. Ezt azért volt bájos végighallgatni, mert pont Szekeres Imre és Baráth Etele fogalmazta ezt meg a parlamentben, Szekeres Imr e akkor épp a Triatlon Szövetséget vezette, Baráth Etele az evezősöket vagy a KajakKenu Szövetséget. De egészen addig, amíg Pősze Lajost nem rúgták ki a Jobbikból, addig a Jobbik is rendelkezett egy szövetségi vezetővel. Az külön érdekesség, hogy a létező legbaloldalibb, mondhatnám, posztkommunista szövetséget vezette, ebből a volt MHSZből átalakult, nem is tudom, milyen szervezetnek az élén, de ezt a kérdést már megoldották, sajátos, de mégis nagyon hatásos módon. (Derültség.) Tehát csak azt szeretném ez zel jelezni, hogy ennek nagyon sok aspektusa közelíthető meg, de egyvalamit azért pont a versenysport és pont Kukorelly Endre úr kapcsán kell világossá tenni. Mindez nem azért alakult így, mert Magyarországon a sportszervezetek vagy a versenysportszervezés a politikai zsákmányszerzés részeleme, fordítva, vagy inkább más ok vezet ide, nevezetesen az, hogy különböző, egyébként nyilván a történelem által meghatározott okokból Magyarország számára a nemzetközi versenysportban elért eredményesség a nemzeti ident itás egyfajta része lett. Ahogyan ezt még a ’80as évek avantgárd dalszerzője is megénekelte, talán Kukorelly úr emlékszik rá, “Tanultam én is, hogy kicsi, de mindig élen járt a sportban. Rémes hely.” Pedig a Sziámit nem lehetett azzal vádolni, hogy nem tu dom, milyen nemzeti, árvalányhajas romantikától szenved, csak megállapította egyébként, hogy ez a nemzeti identitásunk része. Nem is kell ezt elengedni. És azért fontos ez mindegyik párt számára, mert érzik, hogy ez egy fontos kérdés. (Az elnöki szé ket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Azután ennek a vadhajtásai mindenképpen megnyilvánultak. Volt olyan, hogy a sportért felelős államtitkár letolta az olimpiai bajnokot, mert a MOBülésen az olimpikonok formaruhájában, a nemzeti címeres melegítőben jelent meg. Ott voltam az ülésen, tehát szemtanúja voltam ennek a kifogásnak; furcsa volt hallgatni. Mindenesetre ez a javaslat csak azt a szervezeti kuszaságot próbálja valamilyen módon rendbe tenni, ami azért alakult ki, mert mindenk i éppen megalakította a szükségesnek látszó szövetséget. Mesterházy Attila is volt - majd kisegítenek a kollégák , sőt most is az egyik ilyen köztestületnek vagy ilyen szövetségnek az elnöke. Mi pedig most azt szeretnénk, és ebben kérjük a támogatásukat, hogy osszuk meg a munkát. A sport önszervező ereje, a Magyar Olimpiai Bizottság, ami, ugye, nem függ a politikától, és a parlament vagy a kormány forráskijelölő képessége között ezt az elosztási rendszert valamilyen egységbe szervezve, az Olimpiai Bizottsá g keretében próbáljuk megszervezni. Ez nem szól másról, nem szól többről, mint az elmúlt időszak nagyon rossz tapasztalatáról, ami kialakult. Egyébként ezt meg kell mondanom önöknek, a Magyar Olimpiai Bizottságban lefolytatott viták alapján nyugodtan mondh atom, a nyilvánvalóan nem jobboldali kötődésű MOBtagok is elmondták, Török Ferenctől kezdve lefele, felfele az ottani vitákban, hogy ez nem jó. Most pedig, végre, az ő kívánságuknak
