Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója:
4454 szakmai feladatok finanszírozását szolgáló kérdé sekben, és folyósítsa is ezeket a megítélt támogatásokat. Ha megnézzük a nemzetközi példákat, jól látható, hogy más nemzetek már jóval előttünk járnak ebben a kérdésben is. Ha megnézzük Németország vagy Franciaország példáját, jól látható mindkét nagy orsz ágban, nyugodtan nevezhetjük őket sportnagyhatalomnak is, már régóta létrejött az egycsatornás finanszírozás. A korábban működött több köztestület vezetése rájött arra, hogy együtt sokkal hatékonyabban és költségtakarékosabban tudják működtetni azt a rends zert, amely a sportra szánt összegek felosztásáról gondoskodik. Nézzük, mik az előnyei ennek az egycsatornás finanszírozási rendszernek! Jóval egyszerűbb és olcsóbb lesz, mert kisebb az adminisztráció, nem kell minden köztestületnek önálló apparátust fennt artania, egy apparátus képes arra, hogy lekezelje ezeket az igényeket. A kevesebb köztestület szorosabb egyeztetési mechanizmust igényel, hiszen a civil szféra valamennyi vertikumának részt kell vennie a felosztási döntések meghozatalában. Kisebb mértékű k ormányzati szerepvállalás kell a támogatási döntésekhez, hiszen mint mondtam, a parlament meghatározza azt a keretet, amely sporttámogatásokra igénybe vehető, de a támogatások elosztását már a civil szféra határozhatja meg. Ezzel megvalósul a régóta és sok at hangoztatott elv, a sportra szánt támogatások elosztásának társadalmasítása. Jóval rövidebb egyeztetési folyamatra van szükség, hiszen nem kell az öt köztestülettel különkülön a kormánynak egyeztetnie, hanem egy egységes döntési javaslat érkezik a forr ások felosztására. Ezzel nemcsak a döntések gyorsulhatnak fel, hanem a kifizetések is, amelyek az elmúlt évben jelentős problémákat okoztak folyamatosan. A normatív támogatások helyett át lehet térni végre a műhelytámogatások rendszeré re, amelynek terve a Magyar Olimpiai Bizottság és az egyéb köztestületek tekintetében már szintén régóta fennáll. E javaslatok meghallgatására azonban eddig megértő fülekre a kormányzat részéről nem találtak. Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvény javaslat elfogadásával tehát biztosítható lesz az, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság mint felelős köztestület, átadott állami feladatként megvalósítsa azon feladatkört, hogy a MOB az olimpiai felkészülés és egyéb, a költségvetési törvényben világosan meghat ározott prioritást élvező sportszakmai feladatok támogatásában jelentős szerepet vállaljon. Ezzel a kiemelt sportszakmai jelentőségű döntések állami támogatásának kérdése úgy biztosítható, hogy az elmúlt évek rendszerével ellentétben a döntések társadalmi hátterének, jelentőségének fontossága sokkal hatékonyabban hangsúlyozható. Nyilvánvaló az, hogy ez a törvényjavaslat megnyitja a lehetőséget arra, hogy az egycsatornás finanszírozás megvalósulhasson. Önmaga azonban ezt nem képes beteljesíteni. Ehhez a költ ségvetés módosítására is szükség van. A költségvetési törvény tárgyalásának jelenlegi szakaszában, miután a mai napon indul a részletes vita második szakasza, van lehetőség arra, hogy módosító indítványokkal a sporttörvény módosítása által megnyitott lehet őségeket meg is valósítsuk. Erre készen állunk. Olyan költségvetési törvénymódosító indítványt fogunk a parlament elé beterjeszteni, amely lehetővé teszi a különböző költségvetési sorok összevonását és azoknak a forrásoknak a Magyar Olimpiai Bizottság rész ére történő átformálását, átforgatását, amelyekről most a sporttörvény a lehetőségeket megnyitja. Ilyenek lesznek a versenysport támogatásának a forrásai, ilyen lesz a sportegészségügy rendszerének támogatása, ilyen lesz a különböző sportszövetségek működé si támogatásának a forrása, ilyenek lesznek a diáksport- és szabadidősportforrások is. Azt gondolom, hogy önmagában a sporttörvény módosítása és a költségvetési törvény sem elegendő ahhoz, hogy hosszú távra garantálja a rendszer működőképességét. Szükség van arra, hogy a 2006ban elfogadott nemzeti sportstratégia, amelynek elvei a sportszakmai és a társadalmi egyeztetés során jól körülhatároltak voltak, azonban ebből a stratégiából ebből az időpillanatig gyakorlatilag semmi sem valósult meg, ennek a straté giájának az újradolgozására van szükség és egy olyan új, közös, nemzeti konzultáción nyugvó sportstratégia parlament elé terjesztése, amely 2011 és 2020 között meghatározhatja a sport fejlesztési irányait. Szükség van egy új sporttörvényre is, amely remény eink szerint jövő májusban a parlament elé kerülhet, és amely szintén a nemzeti sportstratégia
