Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - Scheiring Gábor (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Ablakon kidobott tízmilliárdok: miért támogatja a kormány az adófizetők pénzéből a jómódú külföldi utasok súlyosan környezetszennyező repkedését a Malévon keresztül?” címmel - ELNÖK (Jakab István): - SCHEIRING GÁBOR (LMP):
4338 A nemzeti együttműködés kormánya fontosnak tartja, hogy az artmozik megmaradjanak ugyanolyan közösségi helyszínként, mint a színházak , akár a koncerttermek. Ezért a jövő évtől elindítjuk a digitalizációt elősegítő támogatási programunkat. 2011ben 100 millió forint támogatást biztosít a központi kormányzat az artmozit fenntartó, illetve nem önkormányzati tulajdonban lévő artmozit támoga tó helyi önkormányzatok részére, amennyiben vállalják, hogy a támogatással e filmszínházak digitális vetítésre történő átállásának műszakitechnikai feltételeit biztosítják. Tehát lesz támogatás, 100 millió forint; jövőre elindulhat ez az ügy is. Köszönöm szépen a kérdését. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, államtitkár úr. Scheiring Gábor (LMP) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Ablakon kidobott tízmilliárdok: miért támogatja a korm ány az adófizetők pénzéből a jómódú külföldi utasok súlyosan környezetszennyező repkedését a Malévon keresztül?” címmel ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Scheiring Gábor, az LMP képviselője, kérdést kívá n feltenni a nemzeti fejlesztési miniszternek: “Ablakon kidobott tízmilliárdok: miért támogatja a kormány az adófizetők pénzéből a jómódú külföldi utasok súlyosan környezetszennyező repkedését a Malévon keresztül?” címmel. Scheiring Gábor képviselő urat il leti a szó. SCHEIRING GÁBOR (LMP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Ebben az évben a Malév mintegy 45 milliárd forint állami támogatásban részesült. A 2011. évi költségvetési törvényjavaslat további 13,75 milliárd forintot irányoz elő a Mal év tőkehelyzetének rendezésére, vagyis agóniájának meghosszabbítására - az adófizetők pénzéből. A Malév naponta 9 ezer utast szállít. A 9es busz napi utasszáma is nagyobb ennél. A Malév utasai túlnyomó részben az átlagosnál jobb anyagi helyzetben lévő emb erek közül kerülnek ki, ráadásul nagy részük külföldi. A legtöbb magyar nem engedheti meg magának a Malévjegyeket. A légi közlekedés nem élőmunka, hanem tőkeigényes, munkahelyeket tehát alig teremt. A Malév működtetéséhez aránytalanul nagy mennyiségű imp ort szükséges. A légi közlekedés azonos teljesítményre vetítve a leginkább környezetszennyező közlekedési mód. Ráadásul nagy összegű közvetlen támogatások mellett a repülőjegy után nem kell áfát fizetni, az üzemanyagot nem terheli jövedéki adó, és a repülé s környezetszennyezésének költségeit az egész társadalom fizeti meg. Az Európai Unió 2012től kezdve a légi közlekedést bevonja a széndioxidkibocsátás kereskedelmi rendszerébe, több tagállam pedig különadót vetett ki, illetve fog hamarosan kivetni a repü lőjegyre. Mindezek ismeretében milyen nemzetgazdasági, foglalkoztatáspolitikai, szociális és környezetvédelmi indokok támasztják alá a Malév támogatását, valamint azt, hogy a repülőjegyadó bevezetése nem szerepel a kormány terveiben? Miért támogatja a korm ány az adófizetők pénzéből a jómódú külföldi utasok súlyosan környezetszennyező repkedését a Malévon keresztül a hazai munkahelyteremtés helyett? Várom válaszát. (Taps az LMP padsoraiban. - Szórványos taps az MSZP padsoraiból.) (16.20)
