Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - Bejelentés helyettes válaszadó személyének elutasításáról - Dr. Veres János (MSZP) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Adó-e a hozzájárulás?” címmel - DR. VERES JÁNOS (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4318 Tisztelt Országgyűlés! Veres János, az MSZP képviselője, azon nali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszternek: “Adóe a hozzájárulás?” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem képviselő urat, hogy elfogadjae a válas zadó személyét. (Dr. Veres János: Igen.) Öné a szó, képviselő úr. DR. VERES JÁNOS (MSZP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Vagy ahogy ma kiderült, tisztelt Államminiszter Úr! Az elmúlt napokban azt hallottuk a nyilvánosságon ker esztül, hogy nyugdíjadó bevezetésére kerül sor, majd ennek a cáfolatát is hallottuk szintén a nyilvánosságon keresztül, sajnálatos módon nem itt bent az Országgyűlés ülésén, ahol annak helye lett volna. Államtitkár úr pontosan tudja, hiszen szakmai előélet e során foglalkozott már ilyen kérdésekkel mind az államigazgatáson belül, mind pedig a tudományos életben, hogy Magyarországon mind adókra, mind más adójellegű befizetésekre is léteznek törvényi szabályozások, s ahogy önök előterjesztették, úgy tűnik, hog y a magánnyugdíjpénztárak ellen indított harcuk részeként egy olyan intézkedésre is sor fog kerülni, amely átkereszteli a munkáltatók eddigi nyugdíjjárulékfizetési kötelezettségét nyugdíjhozzájárulásfizetési kötelezettségre. A kettő között a befizető rés zéről lényegében különbség nincs, viszont annak a számára, akinek a bére után fizeti a munkáltató ezt a bizonyos 24 százalékot, egy lényeges különbség lehetséges, ha megvalósul az önök szándéka. A különbség pedig abban fogalmazható meg, hogy akinek a bére után befizeti a munkáltató a 24 százalékot, az az állami nyugdíjrendszerből nem tarthat igényt ellátásra, azaz nem lesz járadékvonzata ennek a fizetési kötelezettségnek. Államtitkár úr, ön szerint van érdemi különbség ebben az esetben az adójelleggel fizet endő járulékfizetési kötelezettség és az egyébként adónak tekintett befizetési kötelezettség között? Várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Miniszter úr halaszthatatlan közfeladata ellátása miatt vál aszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár urat jelölte ki. Megadom a szót államtitkár úrnak. DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt szemantikai fejtegetésekbe bocsátkozná nk, pontosan olvasom, hogy ne legyen félreértés. Az adó általános jogi fogalmának meghatározását egyik jogszabály sem tartalmazza, ezért konkrétan valamilyen típusú adónak az a befizetési kötelezettség minősül, amelyet a törvény kifejezetten adóként határo z meg. Ebből következően a hozzájárulás fogalmilag nem azonos az adóval, ugyanakkor célját és funkcióját tekintve az alkotmány 70/1. §a szerint közteher, az adóhoz hasonló, de attól nyilvánvalóan eltérő kategória, amint ezt az önálló fogalmi nevesítése is mutatja, és az államháztartásról szóló 1992. törvény 10. §a szerinti befizetési kötelezettség. (15.10) Továbbá az adózás rendjéről szóló 2003. évi törvény alkalmazása során a 4. § (1) bekezdésének a) pontja szerint az “adó” együttes rövidítésbe tartozóna k rendeli egyebek mellett a járulékot is, amely fogalom meghatározásába a 178. § 15. pontja alapján beletartozik többek között például a táppénzhozzájárulás is, továbbá a társadalombiztosítási ellátások fedezésére előírt bármely más kötelező járulékbefize tés. A társadalombiztosítás ellátásaira és magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezéséről szóló 1997. évi törvény 3. § (1) bekezdés c) pontja is egyaránt köztehernek tekinti a járulékot és a hozzájárulást is.
