Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. december 13 (59. szám) - Bertha Szilvia (Jobbik) - a nemzetgazdasági miniszterhez - “Hogyan kívánja a kormány biztosítani a békés társadalmi együttélés megvalósulását?” címmel - ELNÖK (dr. Kövér László): - BERTHA SZILVIA (Jobbik):
4305 Bertha Szilvia (Jobbik) - a nemzetg azdasági miniszterhez - “Hogyan kívánja a kormány biztosítani a békés társadalmi együttélés megvalósulását?” címmel ELNÖK (dr. Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszte rhez: “Hogyan kívánja a kormány biztosítani a békés társadalmi együttélés megvalósulását?” címmel. Parancsoljon, képviselő asszony! BERTHA SZILVIA (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A kormány előző ülésszak alatti törvényalkotási dömpingje sajnos nem nyújtott megoldást a legfontosabb problémák egyikére, a magyar társadalom alapvető együttélési szabályainak, normáinak nemre, etnikumra, vallásra való tekintet nélkül minden Magyarországon élő ember esetében történő érvényre juttatásá ra. Ezeket az együttélési szabályokat számos törvény is megfogalmazza, mégis milliók mindennapjait keseríti meg, hogy még a törvénybe foglalt normákat sem tartatják be a hatóságok. (14.20) Kiemelt számú panasz fordul elő a cigány kisebbséghez tartozókkal s zemben, bár az elmúlt évek elhibázott integrációs politikájának köszönhetően egyfajta fordított integráció indult el, és mára a magyarság leszakadozó rétegei közül egyre többeknél merülnek fel hasonló norma- és jognemkövetési problémák. Ezek a többségi tár sadalom szempontjából deviánsnak tekinthető elemek megtehetnek szinte bármit a törvényeket betartani igyekvő, tisztességes lakossággal szemben, valódi szankciók nélkül. Megtehetik, mert a törvényeknek nem szereznek érvényt az illetékes szervek, hiába menne k panaszkodni az emberek. Kevés olyan település van ma Magyarországon, ahol nincsenek hasonló problémák, de most hadd beszéljek saját lakóhelyemről, Isaszegről. A település szinte minden területén található egyegy olyan család, akik nap mint nap megkeserí tik szomszédaik, illetve mindazok életét, akikkel kapcsolatba kerülnek: tanárokét, óvónőkét, szociális munkásokét, bolti eladókét, orvosokét. Az érintettek hiába kérnek segítséget, immár évek óta, hiába nyújtanak be panaszt bármelyik hatósághoz. A hivatali ügyekben egyszerű emberek számára átláthatatlan módon csűrikcsavarják a jogi folyamatokat, küldözgetik a panaszosokat egyik hivataltól a másikhoz, míg azok elkeseredettségükben bele nem fásulnak és fel nem adják, mivel többnyire semmitmondó, hárító reakc iókat kapnak és a tények elbagatellizálását. Miközben magánemberként ugyanezek a hivatalnokok is elismerik a problémák meglétét és a helyzet súlyos voltát, tehetetlenségüket fizikai és jogi védtelenségükkel, kiszolgáltatottságukkal indokolják. Abszurd eset ként egy alkalommal, amikor a településem jegyzője, dr. Busai György kiment a helyszínre szemlét tartani, személyesen szemrevételezni az áldatlan állapotokat, a legelemibb higiénés szabályok mellőzését, a szabálytalan állattartást, a folyamatos műanyagéget ést, a környezetrombolást, bűzt, ricsajt és a mindennapos fizikai fenyegetést, amely gyakorlatilag megfosztja a szomszédokat saját házuk és portájuk jogszerű birtoklásától, nos, akkor ennek a közönyös szemlének az lett az eredménye, hogy még az egyik panas zost feddték meg és fenyegették meg várható büntetéssel, ugyanis az amúgy tisztességgel rendben tartott portájának a határában találtak néhány parlagfüvet. Merthogy az indoklás szerint a parlagfűről rendelkező törvény mindenkire vonatkozik. De hasonlóan kö zönyös a panaszokat illetően Hatvani Miklós polgármester is évek óta. A helyzet iróniáját növeli, hogy a cigány önkormányzat helyi vezetője volt az egyetlen, aki megpróbálta jobb belátásra bírni a problémás családot. Mindezek a hivatali reakciók egyes eset ekben talán az emberi jellemgyengeségnek köszönhetők, ám többségében a dolgozók kiszolgáltatottsága az oka annak, hogy nem tudják és nem merik (Az