Országgyűlési Napló - 2010. évi őszi ülésszak
2010. október 5 (32. szám) - Az MTA munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008. szóló beszámoló, valamint a Magyar Tudományos Akadémia munkájáról és a magyar tudomány általános helyzetéről 2007-2008 szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyűlési határozati... - ELNÖK (Jakab István): - HALÁSZ JÁNOS nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár:
428 ismeretterjesztés, hanem elsősorban i nteraktív kommunikációs tevékenység. A Magyar Tudományos Akadémia a “Mindentudás Egyeteme” programmal és a 2007ben elindított tudománykommunikációs képzéssel igyekezett elősegíteni a párbeszédet és a tudománynépszerűsítést. Az akadémiai kutatóintézetek, k ülönösen a humán és társadalomtudományok területén széles körben teszik elérhetővé a kutatási eredményeiket. A beszámolóból megállapítható, hogy a Magyar Tudományos Akadémia - hűen alapítói szelleméhez - a beszámolási időszakban is alaposan, nagy hozzáérté ssel és elfogultságtól mentesen követte a hazai és nemzetközi tudományos kutatásfejlesztés történéseit, és abból levonható következtetéseket, reális cselekvési javaslatokat fogalmazott meg. A rendelkezésére álló korlátozott eszközökkel igyekezett a kedvez őtlen tendenciák korrigálására, új irányvonalak megszabására. Fontos tény, hogy az oktatási, tudományos és kutatási bizottság egyhangú állásfoglalás mellett nyújtotta be a beszámoló elfogadását támogató országgyűlési határozati javaslatát. Tekintve, hogy a beszámoló benyújtása óta eltelt csaknem két esztendő jelentős mértékben megváltoztatta a hazai kutatásfejlesztés feltételeit, fontos és időszerű, hogy a kutatásfejlesztés mai állapotáról és a továbblépéshez szükséges erőfeszítésekről is ejtsünk szót. Az Európai Unió 2000ben elfogadott, majd 2005ben módosított lisszaboni irányelvei a kutatásfejlesztés, illetve az innováció terén határozták meg a közösségi versenyképesség javításának legfontosabb eszközeit. Tudjuk, hogy az eredeti cél, nevezetesen, hogy az EU legyen 2010re a világ legversenyképesebb gazdasági egysége, sajnos nem teljesült. A módosított célok a lemaradás fékezésére, egyes területeken a pozíció javítására irányulnak. Ennek tükrében különösen aggasztó mindaz, amit a jelentés már a 2007200 8as években a magyar kutatásfejlesztés relatív pozícióvesztéseként, azaz a gyengeközepes teljesítménymutatójú tagországok mezőnyébe kerülésként jellemez. Ez a tendencia akkor is aggasztó, ha egyes tudományterületeken, intézménytípusokban kiemelkedő sike rekről, előrelépésről tudunk beszámolni, és erről is ír a jelentés. Ezek többsége sajnos nem az akkori kormányprogramok eredményeként, hanem inkább azok ellenére tudott létrejönni, megvalósulni, nem tudatos tudományszervezés és tudományfinanszírozás által, többnyire egyegy elhivatott kutató, kutatócsoport állhatatossága, szerencsés nemzetközi együttműködése révén. 2011. január 1jétől fél éven át Magyarország látja el az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét trojkában, Spanyolországgal, Belgiummal. A hárma s elnökségnek fontos szerep jut abban, hogy előkészítse az egységes európai belső piacot a kutatók számára, ahol nemcsak a tudás, hanem a technológiák is szabadon áramolhatnak. Másfelől az új kihívásokra - mint például az energiaválság, a klímaváltozás, a fenntartható fejlődés vagy az öregedő európai társadalom - tudomány nélkül nem adható megfelelő válasz. Akadémiai elnök úr beszélt a pályázati rendszerről. Egyetértünk. A beszámolási időszakban a kutatásfejlesztés irányítása, a pályáztatási finanszírozási rendszer átláthatatlan, gyakran változó, kiszámíthatatlan volt. Jelentős bürokratikus többletterhet jelentett a kutatói közösség számára, vagy jelentős K+F forrásokat vont el a pályázatírói, pályázatmenedzselő vállalkozások javára. A hazai alapkutatási pá lyázati források legnagyobb része az OTKA rendszerében hasznosult, amelynek bírálati, értékelési rendje, teljesítménymutatói színvonalban messze felette állnak a rendelkezésére álló keret nagyságának. Ez a színvonal egyben a hazai publikációs aktivitás mag as költséghatékonyságának magyarázatául szolgál. Emögött természetesen a nemzetközi együttműködés keretében elérhető műszer- és anyagfelhasználás húzódik meg. A nemzetközi együttműködési mechanizmusok aszimmetrikus jellege a jövőben ugyanakkor egyre nagyob b gátját jelentheti a tudományos kapcsolatok kiegyensúlyozott erősítésének és az elért eredmények magyarországi gazdasági hasznosíthatóságának is. (Hegedűs Lorántnét a jegyzői székben dr. Lenhardt Balázs váltja fel.)
